Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

itélt és megállapított követeléseért, az általuk örökölt vagyonból az i. r. alperes kötelesrésze, mint ajándékozott érték erejéig, amelyre felperes előzőleg már végrehajtási zálogjogot is nyert, felelősséggel tartoznak, mely felelősségük az előadottaknál fogva megállapítandó, s tekintettel arra, hogy a perben a kötelesrész mennyisége meghatározva nem lett : az elsőbiróságot a kötelesrész mennyiségének megállapítása tekintetében további eljárásra s ebben a kérdésben, valamint tekintettel arra, hogy a perköltség iránti rendelkezés a végitéletre tartozik, a perköltségre is kiterjedő uj ítélet hozatalára utasítani kellett. = Lásd a Curiai Határozatok idei folyamának n. számában 200. sz. a. közölt s ott felemlített ellenkező curiai ítéleteket. 76. Jogszabály az, hogy ha a vételi szerződésnél a szerződés tárgyainak egy része a vevőtől már a szerződés megkötése idején létező ok miatt elvonatik, vevő a szerződés felbontását követelheti, a mennyiben kimutatja, hogy az elvont tárgyak hiányában a szerződést a többi tárgyra sem kötötte volna meg. Ha pedig részleges elvonás miatt vevő nem kéri a szerződés felbontását, ugy az eladó az elvonásból a vevőre hárult hátrányért felelősséggel tartozik. Jogszabály az, hogy a vevő, aki a megvett ingatlannak már birtokában van, a kikötött időben a vételárt akkor is tartozik megfizetni, ha az eladó mellékkötelezettségének még eleget nem tett. Ha azonban az ingatlan zálogjoggal van terhelve, a vevő az eladótól biztosítást kívánhat a végből, hogy a zálogjog érvényesítéséből reá kár ne háruljon. (1899 szeptember 4. G. 228. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság itéleDöntvénytár, hamadik folyam. XVIII. Ij