Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

153 a raktárba beszállítva, illetve, hogy ki szerzett a kiadott raktári, vagy zálogjegyre jogot? az folyik, hogy a mennyiben a felperes az árut a saját nevére raktározandóan szállitotta be az alperes czég raktárába s a mennyiben a felek egyező beismerése szerint a felperes részéről beszállított terményekre vonatkozó raktározási jegy még a felperesnek ki nem adatott s igy a felperesnek a termények feletti rendelkezési joga a raktárjegyek beszolgáltatása által korlátozva nincs, az alperes pedig a felperes ellen raktározási dij iránt igényt nem támasztott és a felperes igényének érvényesítését törvényes foglalás sem akadályozza, a felperes az általa saját neve alatt és a saját rendelkezési jogának fentartása s ennek az alperes részéről való elismerése mellett, az alperesnél raktározott áruk felett szabadon rendelkezhetik, az alperes pedig a felperes kívánatára az árukat kiszolgáltatni, vagy azok meg nem létele esetén azok értékét megtéríteni tartozik : és mert a raktározási ügylet igazolása esetén annak fentebb megjelölt jogi természete kizárja azt, hogy az ügynek, illetve a felperes rendelkezési jogának és igényének elbírálásánál figyelembe vétethessék az a kérdés is: vajon a raktározott termények a felperes tulajdonát képezték-e s megillette-e azok felett a letevőt a jogi rendelkezés ? a raktározási ügylet igazolása esetén tehát az alperesnek a kereset ellen ebben az irányban emelt kifogásai számba nem vehetők, és nem vehető számításba az sem, hogy mily jogviszony állott fen felperes és O. I. között a hedzei uradalomra vonatkozóan és volt-e ezeknek egymás ellen valamely igényök, vagy nem ? a mely kérdések ebben a perben különben sem bírálhatók el, ellenben a fentebb 2. alatt megjelölt tények igazolatlansága, esetén a felperes keresetének nem adható hely, habár az 1. alatt megjelölt tények, illetve az, hogy a kereset tárgyát képező terményeket az alperes czéghez tényleg a felperes szállitotta be, különben igazolást nyerne is, mert ebben az esetben a peres felek között raktározási ügylet létrejöttnek nem tekinthető ; s tekintetbe véve azt, hogy a hedzei birtok az alperes beismerése szerint is az O. I. tulajdonát képezte s erről az ingatlanról O. I. az 1896. évben alperes czégnek terményeket adott el, hogy továbbá az alperes czég részéről 3. sz. alatt becsatolt, valódiságára nézve felperes részéről nem kifogásolt szerződés szerint a felperes az