Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

120 218 frt 55 krral, Sp. G. és társai budapesti czég 503 frt 19 krral károsittatott meg, kik vádlott ellen csalás büntette miatt feljelentést tettek, mely feljelentés folytán S. J. a Btk. 386. §-ába ütköző csalás büntette miatt jogerősen vád alá helyeztetett. A végtárgyaláson maga a vádlott is beismerte, hogy ő tényleg eladta üzleti áruit, azok árát felvette s saját czéljaira forditván, hitelezőinek abból mitsem fizetett; de másrészt a megállapított tényállás szerint károsok követelései az üzlet megszűnte és az áruk eladása előtt még beperesitve nem lehettek, vádlott ellen károsok végrehajtást nem vezethettek s igy vádlott nem a bekövetkezhető hatósági végrehajtás elől idegenitette el áruit, mig másrészt az sem lett hitelt érdemlőleg beigazolva, hogy vádlott az árukat hitelezőinek megkárosítása czéljából idegenitette volna el, miért is vádlott cselekményében a bíróság a Btk. 384. §-ába ütköző csalás bűntettét fenforogni nem látta. Fenforogni látta azonban a bíróság vádlott cselekményében a Btk. 384. §-ába ütköző csalás vétségét, mert vádlott a hitelezőit ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette s ily módon magának hitelezést eszközölt ki. Vádlott cselekményénél a ravasz fondorlat abban nyilvánul, hogy vádlott mint vidéki kereskedő hitelbe rendelte az árukat s üzletének fél évi fenállása után egész áruraktárát egy tömegben eladta, anélkül, hogy a befolyt összegből áruhitelezőinek s a jelen bűnügyben szereplő károsultaknak követeléseire bármit is fizetett volna s ezen eljárása által károsultakat, akik neki árukat azon hiszemben adtak hitelbe, hogy vádlott az árukon mint vidéki kiskereskedő apródonként és a keresethez képest fog túladni s követelésüket a lehetőség szerint törleszti — már az áru-rendelésnél tévedésbe ejtette. — Ezek alapján vádlottat bűnösnek kimondani, tekintettel büntetlen előéletére, beismerésére, mint enyhítő és tekintettel a kárösszeg nagyságára, mint súlyosító körülményekre, őt az ítélet rendelkező részében meghatározott büntetésre ítélni, a kárösszeg és bűnügyi költségek megfizetésére kötelezni kellett. A nagyváradi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletében vádlott ellen felhozott terhelő adatok azt állapítják meg, hogy vádlott ravasz fondorlattal jóhiszemű hitelezőit tévedésbe ejtve csalta meg és ily módon több mint 700 frt kárt okozott. Vádlottnak