Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

io7 hogy a második lenyomatot a 3-as számmal látta el, mert ez a külön számmal való jelzés, miként azt vádlott védekezésében előadta, csupán arra szolgált, hogy az ujabb lenyomat a lefoglalástól mentesittessék. Ezek szerint vádlottat sajtórendőri vétség elkövetése nem terhelvén : őt a kir. törvényszék Ítéletének megváltoztatásával a vád alól fel kellett menteni. (1900 február 7-én 7056/99. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla ítélete az abban felhozott indokai alapján helybenhagyatik. 43A vádlott hatóság elleni erőszak büntette miatt elitéltetett, mert egy ellene lefolytatott büntető ügyben megtartott tárgyaláson nemcsak a tanuk ellen erőszakoskodott s a károst meggyalázó kifejezésekkel illette, de társait a bíróság ellen izgatta és fenyegető magatartást tanúsított, ugy hogy az eljárt bíró a vádlott fenyegető magatartása miatt a hivatalos eljárást abbanhagyni kényszerült. (1900 április 24. 9881/99. sz. a.) A lőcsei kir. törvényszék : Schmidt Jánost bűnösnek mondja ki a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében és ezért őt a Btk. 165. és 1Ó9. §-ai alpján, de a 91. §. alkalmazása mellett 6 havi börtönbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre ítéli. Indokok: Sértett G. H. késmárki kir. aljárásbiró, terhelt Sch. J. és még más három vádlottársa elleni lopás ügyében a helyszíni tárgyalást látván szükségesnek, 1898 július 20-án d. e. 9 óra tájban megjelent panaszos K. P., L. P. jegyzőkönyvvezető, S. M., N. V. és N. A. kíséretében a ruskini erdő «Mittlere Grund» nevü dűlőjében, ahol a helyszíni tárgyalást annak rendje és módja szerint megnyitván, a felek és terheltek kihallgatásához fogott. A kérdéses lopási ügyben szintén terheltként szereplő terhelt Sch. J. azonban a tárgyaló albiró elé lépett és a kezében levő fejszével folyton hadonázva egyre azt hangoztatta, hogy ott a késmárki kir. járásbíróságnak szava nincs, neki a késmárki bíróság