Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

9i sem bir elfogadható alappal ; amiért is az alperest a váltótörvény 23. §-án alapuló felelőssége alapján a kereseti váltó egész összegében marasztalni s ahhoz képest az elsőbiróság Ítéletének felebbezett részét megváltoztatni kellett. (1900. évi január hó 4-én 5474/99. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. — Lásd a szegedi kir. itélő tábla felülvizsgálati tanácsának a Dtár III. f. XV. k. 325. oldalán közölt hasonló határozatát. 32. Ha a váltón akkor, amikor az egy aláírással ellátva a váltóbirtokos birtokába került, az intézvényezett, illetve az intézvényezettek neve kitöltve nem volt, és nem bizonyittatik az, hogy kifejezett megállapodás létesült a váltóbirtokossal arra nézve, hogy az aláiró a kötelezetti minőségnek kitüntetése nélkül aláirt váltó alapján csakis kibocsátói minőségben vállal kötelezettséget, és olyan ténykörülmények sem bizonyittatnak, amelyek következtetést engednek arra nézve, hogy a fenforgó körülmények között kifejezett megállapodás hiányában sem tekinthette a váltóbirtokos magát jogosítottnak arra, hogy a váltót a kérdéses aláíróra is intézvényezze — amely következtetés még; abból, hogy a váltókötelezett nevét a váltó szövege alá irta, le nem vonható —: ebben az esetben a váltóbirtokos jogosítva van a váltót reá intézvényezni s őt ezzel elfogadóvá tenni. (1900 április 26. 254/900. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék: Az 1899 április 29-én 7000. szám alatt kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik alperes a Debreczenben 1898. évi október hó 15-én 3000 forintról kiállított váltó alapján, mint elfogadó a kereseti 3000 forint váltóösszeget stb. 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni.