Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

77 lábán, hektoliterjét 14 írtjával. Panaszos a szüretelés ellenőrzése és a szőlő kitaposása végett megbízottként B. M.-t küldte I. és 2. r. vádlottakhoz, aki maga mellé mint napszámost U. Gy.-t fogadta fel. A szüretelés eredménye 20 hektoliter lett, azzal a 250 liter vizzel együtt, melyet vádlottak kölcsönös közreműködéssel és közös tudomással a taposás alkalmával a borba öntöttek N. M. állítása szerint a bor megnyulásodott és megromlott; azonban azt, hogy ez által mennyi kára származott, meghatározni nem tudta; azonban a 250 liter vizet is 14 írtjával fizetvén meg, ennek, valamint a hektoliterenként 1 frt 50 krjával felszámított szállítási dijának, továbbá 40 frt utánjárási költségének megítélését és vádlottak megbüntetését kéri. Vádlottak mindnyájan beismerik, miképp a taposás alkalmával 250 liter viz került a mustba, azonban a kezdeményezést és a vizhordást tagadják és kölcsönösen egymásra hárítják. V. L. tagadja, hogy egy csepp vizet is töltött volna a kádba. V.-né ezt szintén tagadja és azt állítja, hogy B. M. töltötte a vizet a kádba, U. elismeri, hogy a vizet ő töltötte a kádba, de ezt oda a kútról egy vederben V. és neje hordták. B. M. pedig védekezésül azt hozza fel, hogy őtet V. biztatta és ittas állapotában ő és U. töltötték a vizet a mustba, amit a kádhoz V.-ék hordtak oda. Tagadja azonban, hogy az ilyképpen vizzel felszaporitott mustért kifizetett többletből, vagyis a 35 írtnak feléből részesült s hogy V.-éktől egyáltalán egy krajczárt kapott volna. Tekintettel V. L. és V. L.-nénak a B. fenti állítását megczáfoló előadására ; tekintettel arra, hogy vádlottak beismerésével bizonyítva van, miképp a mustba a 250 liter viz az ő közös tudomásukkal és együttes közreműködésükkel került ; tekintettel arra, hogy vádlottak a magánvádlót ravasz fondorlattal tévedésbe ejtve, ez uton jogtalan vagyoni hasznot szereztek és hogy a cselekményük által okozott kár az 50 irtot a bizonyítottak szerint felül nem haladja, őket a Btk. 379. §-ába ütköző és a 380. §. szerint minősülő csalás vétségében a Btk. 70. §-a értelmében mint tettestársakat bűnösöknek kimondani és az ítélet rendelkező részében meghatározott módon büntetni kellett.