Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)
67 joghatálya, tehát nemcsak az abból folyt kötelezettség, harmadik személyek irányában nemcsak attól az időponttól veszi kezdetét, midőn a közkereseti társaság felállításának a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetése közzététetett ; de előbb is, tehát harmadik személyek irányában is és nemcsak a társasági viszonyból folyó kötelezettség, mihelyt a társaság üzletét tényleg megkezdette, és harmadik személylyel szemben csak az a kikötés nem bir joghatálylyal, hogy a társaság nem a közzététellel, hanem egy későbbi időponttal vegye kezdetét ; már pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt és az' i. r. alperes beismerésére alapított tényállás szerint az illető közkereseti társaság üzletét az 1897. évi deczember 22-ik napján, tehát az 1. r. alperes javára történt foglalás előtt tényleg megkezdette, és igy arra a közkereseti társaságra nézve a kereskedelmi törvény 95. §-ának rendelkezése a czégjegyzékbe történt bevezetés közzététele előtt felmerült jogcselekményeknél is alkalmazandó, mert habár a kereskedelmi törvény 16. §-a szerint : mig a czégbejegyzés meg nem történt, a kereskedő azokban a jogokban, amelyeket az a törvény a kereskedő részére megállapít, nem részesülhet, azonban a kereskedelmi törvény 95. §-ának az a rendelkezése, hogy a közkereseti társasági vagyonhoz tartozó dolgokat a tagok magánhitelezői sem biztosítás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik, nemcsak a tagok, hanem a társaság esetleges hitelezői, tehát harmadik személyek érdekét is óvja, annak a rendelkezésnek az üzletét tényleg megkezdett közkereseti társaságra nézve már alkalmazása tehát ama társaság létezésének elválaszthatatlan követelménye és nem tartozik ama jogok közé, amelyet a kereskedelmi törvény egyedileg a kereskedő részére állapit meg. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és az 1. r. alperes beismerésére alapított tényállás szerint az igényelt ingók ugyanazok, amelyeket az egyes tagok az illető társaságba ennek alakulása alkalmával hoztak ; e tényállásból tehát jogszerűen következik az, hogy azok az ingók a 'társasági vagyonhoz tartoznak. Ezeknél fogva és minthogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint alakilag és tartalmilag valónak vett 11. sz. a. okirat tartalmához képest az 1898. évi márczius 12. napján Auslánder Sándor az illető közkereseti társaságból kilépvén és a társaság 5*