Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

1 2 azzal a kijelentéssel, hogy a Btk. 301. §-ába való hivatkozás mellőztetik, egyebekben a kir. tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A 9. 7. alatti vagyoni bizonyítvány adatai szerint G. I. vádlott vagyona alig haladja meg a 200 frt értéket. Tekintettel tehát eme csekély vagyoni állapotra, a bűnügyi költség ezen vádlottal szemben az 1890 : XLIII. tcz. 4. §-ában megfelelően egyelőre behajthatatlannak volt nyilvánitandó. A vádlottak bűnösségének megállapításánál mellőzni kellett a Btk. 301. §-ára való hivatkozást, mert ezen §. csak szándékos testi sértés esetében alkalmazható. Egyebekben a kir. tábla ítélete indokaiból hagyatott helyben. 6. Kötbérnek a kikötése nem bir az önálló szerződésnek jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál, amiből következik, hogy a főszerződésből kell kitűnnie annak az érdeknek, amelynek biztosítására a kötbér kiköttetett és csak ennek az érdeknek a sérelme esetén ítélhető meg a kötbér. Ha tehát a kötbér a gyáros üzleti érdekeinek megóvása végett kártérítésül köttetett ki arra az esetre, ha az alkalmazott hasonló gyárba belép, ugy a gyáros bizonyítani tartozik, hogy a megtörtént belépéssel tényleg sérelmet szenvedett üzleti érdeke, vagyis az az érdek, amelynek biztosítására a kötbér kiköttetett. (1900 január 4. 3520/99. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék itélt : Alperes köteles felperesnek 20,000 márkát 15 nap végrehajtás terhével megfizetni. Indokok: Alperes az A. a. kötlevél valódiságát és tartalmát elismervén, de elismervén azt is, hogy a felperesnél elfoglalt állását 1895. évi deczember 31-én elhagyta és 1896 januárban már a Rösseman és Kühnemann czég szolgálatába lépett, őt a kötlevélben meghatározott kötbér megfizetésére kötelezni kellett, mert igazoltatott, hogy a R. és K. czég tényleg sodronykötél-pályák készítésével foglalkozik és mert alperesnek a kötlevél tekintetében tett kifogásai helyt nem foghattak.