Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

I. A biztosítási szerződésnek az a kikötése, hogy a két első évre járó dij az osztatlan első dijrészletet képezi, mint a törvénynyel ellenkező, a kereskedelmi törvény 472. §-a szerint hatálytalan. Az a körülmény, hogy a tüzkárbiztositásnak első és második évére járó (különben pedig a biztositás további tartamára évenként fizetendő) biztositási dijak váltóban egy összegbe foglaltattak, nem változtat a második évre fizetendő második évi dijnak, mint visszatérő időszakban teljesitendő fizetésnek minőségén. (1899 deczember 28. 970/99. sz. a.) A szatmárnémeti kir. törvényszék itélt : A sommás végzés hatályon kivül helyezésével felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes az alapon kérte a kereset elutasítását, mert a kereseti követelés a felperessel több évre megkötött tüzkárbiztositási szerződés folytán járó biztositási dijat képezvén, amennyiben az első évre járó dijat a felperesnek kifizette s ezen kivül az első év eltelte előtt a szerződést felperesnek a 2 7. a. levél szerint felmondotta, felperes a második évre járó dijrészletet nem követelheti. Ezzel szemben felperes a kifogások elutasítását s alperes marasztalását kérte, mert alperes az első évi dijnak kifizetése által, amennyiben a C. és D. a. biztositási kötvények szerint az első dijrészletet a két első évre szóló biztositási dij képezi, csupán részben tett eleget szerződési kötelezettségének, s igy amennyiben a két első évi dij az oszthatlan első dijrészletet képezi, alperes azt megfizetni köteles, mivel az intézet a koczkázatot viseli, s mert eme dijak a felmondási időre járó dijat képezik. Döntvénytár, harmadik folyam. XVII. I