Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

XX Lap> támadott jogcselekvény hatálytalanítására a csődtörvény melyik szakaszának az intézkedése szolgál alapul, a biróság feladatát képezi, amely a felek előadásához a törvény helyes alkalmazásánál kötve nincsen. A hatálytalanításnak tehát nem állhat útjában az, hogy a megtámadó jogát nem a helyes törvényszakaszra alapitotta j 28. A csődtörvény II. rész II. czimének IV. fejezete értelmében elkészített járulék-kimutatás csak olyan esetben támadható meg sikeresen semmiségi keresettel, ha a fizetésre kötelezett bizonyítani tudja, hogy a csődbe jutott szövetkezetnek nem volt tagja, mert a szövetkezet tagjai a járulék-kimutatás elkészítése és az ennek alapján hozott bírói határozatok ellen csak a csődtörvény 2s8. s következő §-aiban meghatározott uton kereshetnek orvoslást. — Aki a más által az ő nevében tett biztosítási ajánlat folytán kiszabott dijat megfizeti, az az ajánlathoz hozzájárultnak tekintendő 62 131. A megtámadási perben annak megállapítása, hogy a végrehajtás foganatosítása idejében a foglaltató arról, hogy a végrehajtást szenvedő kereskedő a fizetéseket beszüntette, tudomással birt-e, ténykérdésre vonatkozik, és mint ilyen, felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadható ... —_ — ... — .__ 257 148. Az oly harmadik személyeknek, kik a munkások betegsegélyezéséből kifolyólag a vállalkozó ellen követelést támasztanak, nem áll jogukban ezt a követelést a csődkövetelések I. osztályában érvényesíteni _ ... — .— — .— --. — —. ... — ... 301 Telekkönyvi rendtartás. 63. Ugy a törlési kereset, mint annak folyamatban létének feljegyzése kiválóan már szerzett nyilvánkönyvi jogok oltalmát czélozza, a törlési kereset czélja pedig kizárja, hogy annak kivételes természetű intézkedése kiterjesztessék oly keresetekre, melyek uj nyilvánkönyvi jogok megszerzését czélozzák. ... ... — ... .__ 12672. Elévült váltó alapján zálogjognak előjegyzése nem engedélyezhető 144 74. A tényleges birtokos tulajdonjogának a telekkönyvbe bejegyzéséről és telekkönyvi bejegyzések helyesbítésről szóló 1892: XXIX. tcz. szabályai a 27533/95. sz. igazságügyminiszteri rendelet utolsó bekezdése szerint nem alkalmazhatók azokra a határőrvidéki községekre vonatkozólag, amelyekről még jelenleg is nem telekkönyvek, hanem a volt határőrvidéki intézménynek és az 1794 április 22-iki «Landtafelpatent»-nek megfelelő telekkönyvek vezettetnek 149, in. Az 1889: XXXVIII. tcz. 35. §. 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján 1899 deczember 20-án 35,04.1. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 9. §-ában foglalt abból a rendelkezésből, hogy az úrbéresek osztatlan közös tulajdonát képező legelő, erdő vagy nádas számára nyitott telekjegyzőkönyvben, illetve betétben további bejegyzésnek a B. lapon csupán a közös birtokra mint egészre,