Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

43 rozott szándékos emberölés kísérletének bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért a Btk. 280. és 66. §-ai alapján 3 évi fegyházra, melyből azonban vizsgálati fogságával 5 hó már kitöltöttnek veendő, és a Btk. 289. és 57. §-ai értelmében 5 évi időtartamra hivatalvesztésre Ítéltetik, ellenben a 300 frt kártérítés megfizetése alól ez a vádlott felmentetik. Egyebekben a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az alsóbirósági Ítéletekben megállapított tényállás szerint kétségtelen, hogy azután, midőn P. J. és Sz. T. vádlottak A. B.-t már leverték és halálosan megsebezték, mindhárom vádlott A. B.-én zsinegelést vitt véghez abból a czélból, hogy kimultát, amennyiben az elébb elszenvedett sérülések folytán be nem következnék, feltétlenül biztosítsák, s a vádlottak közül különösen A. B.-né előadásából kitűnik az is, hogy midőn a zsineget férje nyakára hurkolták, az még szuszogott, tehát életben volt. Az igazságügyi orvosi tanács szakvéleménye szerint A. B. halálára a zsinegelés nem volt befolyással, hanem azt a bonczjegyzőkönyv 4. b) pontjában leirt ütésből eredt fejsérülés okozta s a zsinegelés már csak haldokló emberen vitetvén véghez, kórtani hatásában egyenértékűnek tekinthető egy holttesten ejteti zsinegeléssel. Minthogy azonban ez a kijelentés a fenforgó esetnek büntetőjogi elbírálására nézve nem irányadó ; minthogy szándékosemberölés haldokló emberen is elkövethető ; minthogy a zsinegelés magában véve alkalmas mód az élet kioltására és a jelen esetben ölési szándékkal alkalmaztatott ; minthogy az a körülmény, hogy A. B. a zsinegelés közben egy előbb elszenvedett sértés következtében mult ki, nem zárja ki azt, hogy a szóban forgó cselekmény A. B.-né vádlottnak, ki egyedül ebben vett részt, mint szándékos emberölés kísérlete beszámitta-sék : mindezeknél fogva a nevezett vádlott e bűntettben volt bűnösnek kimondandó. A büntetés kiszabásánál A. B.-né vádlottnak a bűntett elkövetésének körülményeiben és módjában nyilvánuló szivtelensége súlyosítóul jelentkezik ugyan, másfelől azonban rovatlan előélete, az előző zaklatott házasélete által előidézett elkeseredettsége és