Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

4 2 lel ölési szándékból fojtogatták és ezzel megkezdettek egy oly cselekményt, amelynek elkövetésénél őket az A. B. életének kioltására irányuló szándék vezette, s habár ennek a cselekménynek bevégzésétől nem önkényt állottak el, hanem a megfőj tás által előidéztetni szándékolt ölés bevégzését az a körülmény akadályozta meg, hogy a P. J. és Sz. T. által már előbb halálosan sérelmezett A. B. e közben az előbb szenvedett fejsérülés folytán meghalt, s habár a megkezdett fojtogatás, mely a bonczjegyzőkönyv 4. e) pontjában leirt hurkolási barázdának nevezett külsősérülést okozta, élő egyén ellen alkalmazva, az élet kioltására alkalmas cselekmény s igy ölési szándékkal elkövetve, a szándékos emberölés bűntettének megkezdését képezné is, a fenforgó esetben a fojtogatás a szándékos emberölés bűntettének véghezvitelével semmi okbeli kapcsolatban nincs, de az még az emberölés megkezdését sem képezi, mert A. B. szervezete akkor, mikor a vádlottak a fojtogatást megkezdték, az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint már oly állapotban volt, hogy az a fojtogatási kísérletre semmiképen sem reagált, következőleg a fojtogatás oly cselekménynek tekintendő, mely azon szervezetnél, mely ellen alkalmaztatott, az élet kioltására alkalmatlan volt s igy a fenforgó esetben a kísérlet megállapítását a szándékolt bűntett bevégzésére alkalmas alany hiánya kizárja.. A. B.-né vádlottat tehát, aki habár ölési szándékkal, de csak a zsinegelésben vett részt, a vád alól fel kellett menteni, mert az ő cselekménye A. B. bekövetkezett halálával okbeli kapcsolatba, nem hozható és mert az önmagában véve, a már kifejtett okokból, az emberölési kisérlet bűntettének megállapítására nem alkalmas. A büntetés kiszabásánál P. J. és Sz. T. vádlottaknál büntetlen előéletök, beismerésük és az elhalt által történt megtámadtatásuk és e miatt támadt izgatottságuk oly nagy számú és nyomatékos enyhítő okok gyanánt voltak figyelembe veendők, hogy azok kellő mérlegelése mellett a kiszabott fegyházbüntetés leszállittatott. (1899 július 10. 2919/99. sz. a.) A m. kir. Curia itélt: Mindkét alsóbirói Ítéletnek részben való megváltoztatásával özv. Aranyi Balázsné 3 r. vádlott a férje A. B. ellen elkövetett a Btk. 279., 280. és 65. §-aiban meghatá-