Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

20 miközben azok kezeit megkarmolta s ez által az orvosi látlelet" szerint mindkettőn 8 napon belül gyógyult sérülést okozott. Az: A. J. által előhivatott M. J. biró a helyszinen megjelenvén, a dij­kötvényt ennek kezéből Sz. I. magához ragadta s azt is széttépve eltávozott. Miután a biztosított a biztosítási ügyletnek az ajánlat elfo­gadása által történt megkötése folytán az illető díjrészlet meg­fizetésére feltétlenül kötelezve van, a díj kötvényt azonban addig, mig az első díjrészletet le nem fizette, meg nem kapja, nyil­vánvaló, hogy a vádlott által eltépett dijkötvény nem volt az ő sajátja, mert az eltépés idején az első díjrészletet még le nem fizette. S miután a biztosított által aláirt ajánlat a biztosítási ügylet létrejöttének bizonyításául, a dijkötvény ellenben az első díjrészlet követelhetésének feltételéül szolgál, s amennyiben az a biztosítottnak birtokában van, az első díjrészlet lefizetésének bizonyítékát képezi : ennélfogva a bíróság a vádlott abbeli cselek­ményét kár okozásra irányzottnak tekinti, mert a vádlott czélja az volt, hogy az első díjrészlet fizetésétől szabaduljon ; de kár oko­zásra alkalmasnak is, mert amennyiben az ügynök a díj kötvényt vissza nem szolgáltatja, az első díjrészletért személyes felelősségre? vonható a társaság által. Ehhez képest a vádlottat a Btk. 406. §-a alapján bűnösnek kimondani kellett, de nem lehetett terhére beszámítani a díj ­váltók eltépését azért, mert amint fentebb jeleztetett. a biztosí­tástól elállani kivánó biztosított csupán az első díjrészletért fele­lős, a díj váltók pedig a többi részletekre vonatkozván, azok a biztosítási ügyletnek az elállás folytán bekövetkezett megszűn­tével hatályukat elvesztették. A Btk. 350. §-a alá eső zsarolás vétsége a vádlott terhére róható nem volt, mert az általa alkalmazott erőszak czélja az okirat megsemmisítésére irányult, s így ez az okirathamisitás vétségébe beleolvadván, mint külön bűncselekmény figyelembe nem vehető. Megállapítandó volt azonban a magánlak megsértésének vétsége, mert beigazoltatott, hogy vádlott a lakással rendelkező­nek akarata ellenére s kiutasítása daczára a lakházban maradt. Bűnösnek volt kimondandó vádlott a fentebb előadott tény-

Next

/
Thumbnails
Contents