Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)
>9 j32.es 261. §-ai alapján a Btk. 96., 97. és 102. §-aira tekintettel -és a Btk. 91. §. alkalmazásával az ítélet foganatba vételétől számítandó 14 napi fogházra és behajthatlanság esetén 5—5 irtonként további 1 napi fogházra átváltoztatandó, A. J. sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége után 5 frt, a két rendbeli könnyű testi sértés vétsége után mellékbüntetésként 5—5 frtnyi, az okirathamisítás vétsége után mellékbüntetésként 5 frt, és a magánlaksértés vétsége után mellékbüntetésként szintén 5 frt pénzbüntetésre ítéltetik. Az A. J.-né sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége után a Btk. 261. §-a alapján járó büntetés alól Sz. I. vádlott a Btk. 275. §-a alapján felmentetik. Indokok: A vádlott részben való beismerése, de különösen a tanuk vallomása alapján a következő tényállás nyert beiga.zolást. A vádlott a «Trieszti általános biztositó-társaság» ipolysági főügynökségének kiküldöttje utján biztosítási ajánlatot tett a társaság részére, amely szerint vagyonát tűzkár ellen 10 évi időtartamra biztosítani óhajtotta. A társaság képviselete részéről az ajánlat elfogadtatván, a díj kötvény és 9 drb. dij váltó, az első díjrészlet beszedése és a dij váltók aláíratása végett A. J.-hoz, mint a társaság fegyverneki ügynökéhez, küldetett. Sz. I. a 9 drb. dijváltó közül csak 5 drbot irt alá s kijelentette, hogy a biztosítási ügyletet csak 6 évre kívánja megkötni. A. J. a vádlott kérelmének teljesítését a társaság képviseletének beleegyezésétől tette függővé s e tárgyban előterjesztést tévén, midőn a biztosítási időtartamnak 6 évre korlátozását megengedő tudósítás megérkezett, magához hivatta Sz. L-t. A vádlott ennek folytán 1897 május 2-án megjelent A. J. lakásán, hol ez utóbbi a társaság határozatát vele közölve, az első dijrészlet megfizetésére felhívta. A. J. e közben a dijváltókat és dijkötvényt előhozván, a vádlott a dijváltókat elkapta és hirtelen összetépve s e mellett A. J.-t «büdös, csaló, rabló zsidónak" nevezte s ezen szavakat is mondotta : «nem fogsz engem is zsebre dugni, mint az alsófegyvernekieket». A folyton lármázó vádlottat ugy A. J., mint ennek elősiető neje több izben távozásra szólították fel, de ez a felszólításnak nem engedett, sőt A. J.-nét is «büdös zsidó» kifejezéssel illette, a dijkötvényt A. J. és neje kezéből erőszakkal elvenni igyekezett, 2*