Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

XVII szolgáló jogügyletet és az abból származó jogot és kötelezettséget megszünteti, hanem csak arra szolgál, hogy a hitelező vevő a váltó által biztosított követelését a szigorúbb és gyorsabb váltói uton is érvényesítheti, de nem fosztja meg a vevőt attól a" jogtól, hogy az alapul szolgált jogügyletnek nem teljesítése miatt szenvedett kárait köztörvényi uton ne érvényesíthesse. — Az ügylet jogi természetének meghatározására az egyik félnek személyes helyzete, vagy a másik fél előtt tudva nem levő szándéka befolyással nem lehet. — Az 1883: XXV. tcz.-nek rendelkezései csupán kölcsönök, illetve hitelezések iránt intézkednek. ... _._ — —- 213 127. Ha a tőzsdebirósági ítélettel jogerősen marasztalt alperes a marasztalási összegre váltót ad, uey a váltó ellenében nem érvényesítheti azt a kifogást, hogy tartozása tőzsdei árkülönbözeten alapszik ___ — — ... — ... ... — ... ... ... — 243 133. A kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontjának a joggyakorlat által megállapított értelme az, hogy a visszatérő időszakban fizetendő dijak mellett kötött biztosítási szerződést a biztosított az első évi dij lefizetése után a további dijak fizetésének elmulasztása által egyoldalulag felbonthatja és a biztosított ezen egyoldalú ténye által a kikötött dijak fizetése alól a koczkázatnak a biztosító részéről való megszűnése mellett szabadul. — Ebből a törvényszakaszból az is következik, hogy amikor a felek a biztosítási dij tekintetében későbbi időpontot állapítanak meg, mint amely időpontban a biztosítási szerződés hatályba lép, az által azt juttatják kifejezésre, hogy sem a biztosított nem akar élni azzal a kivételes természetű joggal, hogy a szerződést egyoldalulag felbontsa, sem pedig a biztosító azzal a joggal, hogy a díjfizetés elmulasztása folytán a szerződést magára nézve is hatályát vesztettnek tekintse. Ennélfogva a fenti §-ban foglalt ama intézkedésnek, hogy a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha a dij a halasztás letelte előtt ki nem fizettetik, nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, hogy a biztosított az által, hogy a dijat a halasztás letelte előtt ki nem fizeti, annak fizetése alól szabadul, hanem annak az az értelme, hogy a biztosított azt a kötelezettséget, amely a halasztás iránti megállapodásból folyik, a szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok értelmében teljesíteni tartozik. Ha tehát a felek abban állapodtak meg, hogy a biztosítási dij nem a biztosítási szerződés hatályba lépése napján, hanem később fizetendő, ugy az ilyképp megállapított fizetési napig a biztosítási szerződés hatályban volt és a biztosító azon ideig viselte a koczkázatot, minélfogva a biztosított az addig járó biztosítási dijat megfizetni tartozik. — Biztosítási ügyletek elbírálásánál a keresKedelmi törvénynek ezekre vonatkozó határozmányai az irányadók abban az esetben is, ha a biztosító társaság szövetkezet. Nem bir tehát érvénynyel az alapszabályoknak azon intézkedése, hogy a biztosított a kilépését előre bejelenteni Döntvénytár, harmadik folyam. XVI. D