Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

n.3 2. bekezdésébe ütköző közokiratharaisitás büntette vádjából folya­matba tett büntető eljárás a Btk. 106. §-ának 4. pontja alapján megszüntette tik. Indokok: F. L. sár-sz.-lőrinczi lakos ezen kir. törvényszékhez 1896. évi november 24-én 4717/96. sz. a. beadott feljelentésében panaszolja, hogy néhai édesanyja F. I.-nénak szintén elhalt nagy­szülői, névszerint Katona György és neje, évtizedekkel ezelőtt megvették a pinczehelyi 151. sz. telekjegyzőkönyvben 153. hrsz. alatt felvett ingatlannak azt a részét, mely ez idő szerint a pincze­helyi 1178. sz. tjkvben 153. hrsz. alatti, mostoha anyja F. L-né nevén áll, Somogyi Gábor s neje Tóth Borbálától, kik eme ingat­lant halálukig telekkönyvön kivüli állapotban birták, haláluk után pedig feljelentő édes anyjára s ennek halála után édes atyjára, vádlottra szállott a ház, helyesebben csak birtokolta a házat. Később S. G. és neje, vagyis 1889-ik évben a tulajdonukat tevő s a pinczehelyi 154. sz. tjkvben 152. hrsz. alatt felvett ingatlan­nak AV.-vei jelölt részét eladta T. J. és nejének, s minthogy a már emiitett 153. hrsz. ingatlan osztatlan állapotban állott S. G. s neje nevén, a T. J. s nejével kötött adásvételi szerződésben az egész ingatlan felvétetett ; e szerint tévedésből a panaszost s nővérét örökösödés utján illető birtokrészlet is T. J. s neje nevére került mit F. I. 1. r. vádlott arra használt fel, hogy a többi terheltek­kel egyetértve, a 6. napló szám alatti iratoknál lévő, egyrészről T. J. és neje mint eladók, másrészről F. L-né mint vevő közt 1891. évi július hó 14-én megkötött és a tulajdonjog bekeblezése végett másnap a tamási kir. járásbiróság mint telekkönyvi ható­sághoz kérvény mellett beadott adásvételi szerződés alapján F. I. nevére íratott a többször emiitett birtokrész. * Az előadott tényállás mellett, eltekintve attól, hogy a neve­zett panaszlottak terhére bizonyítást nyert-e vagy sem a feljelen­tett közokirathamisitás tettének elkövetése, miután a feljelentett cselekményre bizonyítás esetén legfeljebb öt évi szabadságvesztés­büntetés szabható ki a Btk. 400. §-ának második bekezdése alap­ján, a panaszolt cselekmény elkövetése s a feljelentés beadása közt pedig — 1891. évi július hó 15-én adatott be a tulajdonjog bekeblezése iránti kérvény s 1896. évi november hó 24-én a bűnvádi feljelentés — 5 év elmúlt ; miután a kérvény benyujtásá­Dóntvénytár, harmadik folyam. XVI. 8

Next

/
Thumbnails
Contents