Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

95 189- §• alapján mellőztetett, e tekintetben azonban a két alsóbiróság megegyezően határozván, amiatt az idézett tcz. 199. §. értelmében további felfolyamodásnak helye nincs. Egyebekben a kir. tábla végzése indokolása alapján hagyatott helyben. 51A csődtörvény által szabályozott megtámadási jog a csődtörvény 37. §-a értelmében a csődnyitás napjától számitott 6 hó alatt elévül. Ez az elévülési időtartam rendszerint mérvadó akkor is, amidőn a tömeggondnok a megtámadási jogot nem kereset utján, hanem a csődtömeg ellen inditott keresettel szemben kifogás alakjában terjeszti elő, mert a tömeggondnok a csődtörvény 26. §-a szerint a megtámadási jogot önálló kereset utján érvényesítheti, s ennélfogva az a megtámadható követelésnek a csődtömeg ellen való érvényesítésétől nincs függővé téve. — Nem változtat ezen az, hogy a felperes kereseti követelését a csődbe bejelentvén, azt a tömeggondnok már a felszámolási tárgyaláson valódinak el nem ismervén, általánosságban kifogásolta, mert a csődtömegbe bejelentett követelés valódiságának el nem ismerése magában véve még a jogügyletnek a csődtörvény 26. §-a alapján való megtámadhatását nem jelenti. — A közadós jogcselekményének a csődjog alapján való hatálytalanítására irányuló jognak elévülés következtében történt elenyészte azonban nem zárhatja el a csődtömeggondnokot attól, hogy a felperesnek a közadóssal kötött jogügylet alapján a csődtömeg ellen érvényesített kereseti jogával szemben az anyagi jogból merített kifogásait felhozhassa, s ekként védekezését az alapul szolgáló jogügyletnek érvénytelenségéből is meríthesse, e tekintetben azonban a bizonyítás őt terheli. (1899 november 15. 924/99. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az 1895 márczius hó 15-én kelt 1000 frt és 1895 márczius 25-én kelt 600 frt váltókra vonatkozó nem felebbezett rendelkezésére nézve érintet-