Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

96 lenül maradván, egyéb felebbezett részében megváltoztatik, s az elsőbiróság ítélete, mely szerint a felperes kereseti követelése a_ többi 3 drb váltó alapján és a csődtömeggel szemben valódinak kimondatott és osztályoztatott, hagyatik helyben. Indokok: A csődtörvény által szabályozott megtámadási jog a csődtörvény 37. §-a értelmében a csődnyitás napjától számított 6 hó alatt elévül. Ez az elévülési időtartam rendszerint mérvadó akkor is, amidőn a tömeggondnok a megtámadási jogot nem kereset utján, hanem a csődtömeg ellen indított keresettel szemben kifogás alakjában terjeszti elő, mert a tömeggondnok a csődtörvény 26. §-a szerint a megtámadási jogot önálló kereset utján érvényesítheti, s ennélfogva az a megtámadható követelésnek a csődtömeg ellen való érvényesítésétől nincs függővé téve. E szerint pedig a jelen esetben a csődtömeggondnok részéről a kereseti követelés alapjául szolgáló váltókra vonatkozóan a per folyamán előterjesztett megtámadási kifogás elévültnek volt kimondandó, mert a peres feleknek egyező előadása szerint közadós ellen a csőd 1897 június hónapban lett elrendelve, s az alperes csődtömeg gondnoka a felperesnek 1898. évi január 28-án indított keresete következtében megtámadási kifogását a periratoknál fekvő 1898 márczius 19-én felvett tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint az 1898 április 16-ig jegyzőkönyvbe iktatandóelleniratában s igy a 6 hónapi elévülési időtartam elteltével hozta fel. Nem változtat ezen az, hogy a felperes kereseti követelését a csődbe bejelentvén, azt a tömeggondnok már az 1897 augusztushó 31-én tartott felszámolási tárgyaláson valódinak el nem ismervén, általánosságban kifogásolta, mert eltekintve attól, hogy acsődtömegbe bejelentett követelés valódiságának el nem ismerése magában véve még a jogügyletnek a csődtörvény 26. §-a alapján való megtámadhatását nem jelenti, a csődtömeggondnok a perben nem is állította, hogy a kereseti követelés alapját képező váltókról csak a felszámolási tárgyaláson nyerhetett tudomást, s ennélfogva az azoknak alapul szolgáló jogügyletet előbb meg sem támadhatta, de másfelől a felszámolási tárgyalásnak 1897. évi augusztus 31-én történt megtartása napjától kezdődően, amikor