Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

XXXIV Lap hozzá, hogy a szünetelés igazolatlan legyen. Ez utóbbi kellék fönforgását nem az dönti el, hogy bejelenti-e a segéd főnökének előzetesen az elmaradást s kér-e tőle arra engedélyt, hanem az, hogy minő okból van távol a segéd az üzletből. — A szolgálat­ban álló anyának néhány napig tartó szünetelését kis gyerme­kének halálos betegsége és halála feltétlenül igazolttá teszi és nem áll az a kötelességében, hogy halálos betegségbe esett kis gyermekének ápolását másra bizza. — Az a kérdés, hogy vala­mely tény igazolttá teszi-e a segéd szüneteléiét, ennek a tény­nek jogi megítélését tételezi fel, tehát a felülvizsgálat körébe tartozó jogkérdést képez ___ ... ... _ _ ___ ___ ___ ^g 20. Az a körülmény, hogy a vétel tárgya egyedileg meghatározott dolog s nincs már az eladó birtokában és rendelkezése alatt, nem gátolja a vevőt abban, hogy a szerződés teljesítését követel­hesse, már azért sem. mert az eladó vissza is szerezheti a vétel tárgyát és annak átadásával eleget tehet kötelezettségének ; ha pedig ezt nem teszi, ugy fenmarad ellene az 1881: LX. tcz. 214. s következő §-aiban szabályozott végrehajtási eljárás ... ... ___ 340 21. 1899. évi május 25-én kezdődő érvényességgel életbe lépett az 1899. évi XIII. tcz., mely «a polgári jogsegély tárgyában Haagá­ban létrejött nemzetközi egyezményt" iktatja törvénybe, amely­nek 11. czikkelye szerint a szerződő országok — köztük Ausztria­Magyarország és Németország — honosai semmiíéle biztositékot se kötelesek letenni, ha a szerződő országok valamelyikének bíró­sága előtt mint felperesek pert indítanak ... ___ ... ... ... 342 22. Azon kötvényfeltétel, hogy a biztosítás a díjfizetés előtt hatályba nem lép, csak azzal a jelentőséggel bir, hogy a teljesítés sorrend­jét a szerződő felek közt meghatározza és a teljesítés megkezdé­sét a biztosítottra hárítja. Egyéb tekintetben azonban nincs jog­hatálya ezen kikötésnek a kereskedelmi törvény 468. §-ának ama kötelező rendelkezésével szemben, amely a biztosítási ügylet érvényességének módját és joghatályosságának kezdetét meg­határozza. ... — — — --- --- ... — —- --- — ... 343 23. A kereskedelmi törvénynek 354. §-a a vevőnek az álmeghatalma­zottal való jogviszonyára kiterjesztve nincsen. — A kereskedelmi törvény 354. §-a intézkedéseinek nincs az az értelme, hogy a tudósítás elmulasztásából a kártérítési követelés elenyészte követ­kezik — — — — — -~ — — -- — — — — 344 24. A hamis biztosítási ajánlatot beküldő ügynök felelős a biztositó­nak ama kár erejéig, melyet ez által neki okozott. Dc a biztosí­tási díj ily kárnak nem tekinthető, mert szerződés a szerződő felek akaratkijelentése hijján nem jön létre, a hamis ajánlat folytán tehát biztosítás nem keletkezhetik, a biztosító kocz­kázatot nem viselt és így a biztosítási díj iránt nem káro­sodott... -.- ... .... --- ... — — — — -— —- — 344

Next

/
Thumbnails
Contents