Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

327 további 170 írt 10 kr. tőkét, kamatát s költségét a felperesnek megfizetni. Indokok: A felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesek a felperesnek 1897. év elején leendő termésük­ből 32 métermázsa búzát adtak el és annak 198 frt 40 kr. vétel­árát a felperestől fölvették ; a kikötött szállítási határidőben köte­lezettségüknek eleget nem tehetvén, 138 frtot fizettek a felperesnek, a többi kötelezettségükről pedig a kereseti 230 frt 50 kros köte­lezvényt állították ki. Ekkép a peres felek a nem teljesített buza­ügyletre vonatkozólag összeszámoltak és az alperesek 230 frt 50 kr. tartozásukat, illetve a felperesnek ilyen összegű követelését elismerték, már pedig a jogelismerés, mivel akaratnyilvánitást foglal magában, lényegesen különbözik a puszta ténybeismeréstől. Es igy, habár helyes a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az összeszámolás és az ennek eredményéről szóló okirat kiállítása magában véve uj kötelmet nem létesít, mégis a tartozás elisme­résében nyilvánuló kötelezési akarat azt eredményezi, hogy az ekkép elismert kötelezettség csakis az akaratkijelentések érvény­telenítésére nézve fenálló jogelvek alapján, vagy pedig azon az alapon támadható rneg, hogy az elismert tartozás, mint tiltott ügyletből eredő, bíróilag egyáltalán nem érvényesíthető kötelem kifolyása. Már pedig ezeknek az eseteknek egyike sem forog fen, mert az esetleges perléstől való félelem, amit az alperesek felhoz­nak, az akaratelhatározás szabadságát nem szünteti meg ; és mert az áru szállítása iránt kötött ügyletből eredő követelés olyan eset­ben, ha az ügylet valódi czélja tényleg az áru szállítása volt, nem képez olyan követelést, amely bíróilag egyáltalán érvényesíthető nem volna. Ezért jogszabályt sértett a felebbezési bíróság az által, hogy az alpereseknek az A. alatti okiratban nyilvánitott és a fel­peres követelését elismerő akaratkijelentését figyelmen kivül hagyta. Ugyanezért a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni s az alperese­ket az A. alatti kötelezvény szerint elismert tartozásuk megfize­tésére kötelezni kellett. Végül az alpereseknek a felülvizsgálati tárgyaláson előterjesztett ama kérelme, hogy az iratok a büntető­bírósághoz áttétessenek — mint olyan uj kérelem, amely csakis a felülvizsgálat szóbeli tárgyalásakor terjesztetett elő, az 1893. évi XVIII. tcz. 197. §-a értelmében figyelembe nem vehető.

Next

/
Thumbnails
Contents