Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

2/7 akként, hogy az alperesi részvénytársaságnak 1897 február 25-én tartott közgyűlése által a közgyűlési jegyzőkönyv V. pontja alatt hozott határozatnak azt a részét, amely szerint a vezérigazgató­nak tiszteletdija az 1897. évre a tiszta jövedelemnek 9%-ában állapíttatott meg, megsemmisíti ; ugyanannak az ítéletnek nehez­telt egyéb részét azonban helybenhagyja. Indokok: A közgyűlés 4 szavazat kivételével a vezérigazgató­nak tiszteletdiját az 1897. évre a tiszta jövedelemnek 9%-ában állapítván meg, ezt a határozatát azért kellett megsemmisíteni, mert az szótöbbséggel hozatott meg és nem létezik adat arra nézve, hogy felperes ahhoz a határozathozatalhoz szavazatával hozzájárult volna ; továbbá, mert az a körülmény, hogy felperes az 1897 február 20. kelt s általa igazgatósági tag minőségben aláirt 5 •/. a. igazgatósági jelentésben maga is azt indítványozta, hogy a vezérigazgatónak jutalomdija jövőre 9%-ban állapíttassák meg, nem állhatott útjában annak, hogy a közgyűlésen az előbb tett írásbeli indítványától eltekintsen és mint részvényes a köz­gyűlésen a tett inditvány el vagy el nem fogadása iránt az alap­szabályokban részére biztosított jogot szabadon gyakorolhassa ; végül mert a hozott határozat az alapszabályokba ütközik. Ugyanis az alapszabályoknak a lefolyt üzleti év nyereségének mikénti felosztásáról rendelkező 46. §. b) pontja szerint a tiszta nyereségből levonandó az igazgatónak a közgyűlés által az igaz­gatóságjavaslatára időről-időre megállapítandó jutalomdija, amiből önkényt folyik az, hogy a közgyűlésnek az a határozata, mely szerint 1897 február 25-én a vezérigazgatónak tiszteletdija az 1897. évre a tiszta jövedelemnek bizonyos hányadában szavaz­tatott meg, alapszabályellenes, amennyiben a közgyűlés csak az eltelt üzleci év nyereségéből s a dolog természeténél fogva csak akkor állapithat meg az igazgató részére jutalomdijat, amidőn már nyilvánvaló, hogy nyereség létezik, és hogy az mennyit tesz, holott jelen esetben a csak jövőben reménylett nyereség felett hozatott határozat. Az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó nehéz ­telt egyéb részét azért kellett helybenhagyni, mert midőn a kereskedelmi törvény 174. §-a a részvényes egyéni jogának a többség elleni megvédését czélozza, az egyéni jog gyakorlása

Next

/
Thumbnails
Contents