Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)
200 örvényes okát letartóztatási parancs kiadásának, sőt ez esetben a, csendőrőrmester intézkedését még önbíráskodással is tetézte,1 -stovábbá, minthogy az elkövetett rendzavarás színhelyéről a csendőrök hivatalos fellépése előtt eltávozott Sz. P.-nek letartóztatását a már megszűnt közbotránynak állítólagos megakadályozása serm igazolhatta, miből folyóan egyetlenegy számbavehető körülmény sem merült fel arra nézve, hogy a fegyveres erő közbelépjen,, éjjeli időben idegen házba behatoljon és ott Sz. P. vádlotton, erőszakoskodjék, ennélfogva a szolgálati utasítás szabályainak megsértésével eszközölt letartóztatás ellen a vádlott által kifejtett ellenszegülés a Btk. 79. §-a szerint oly jogos önvédelmi cselekménynek veendő, mely a hatóság elleni erőszak bűntettét pusztán azért meg nem alkotja, hogy a kíméletlen bánásmód — gúzsbakötés — közben Sz. P. a csendőrőrmestert torkon ragadta. A m. kir. Curia itélt : Tekintve, hogy a másodbiróság ítéletében tüzetesen kifejtettek szerint Sz. P. vádlottnak letartóztatása jogtalan cselekmény volt, a jogtalan cselekmény pedig atörvény védelme alatt nem állván, vádlottnak a letartóztatása megakadályozására irányuló cselekménye, tekintet nélkül a Btk. 79. §-ára, bűnvádi beszámítás tárgyát nem képezheti : mellőzésével a Btk. 79. §-ából merített indoknak, a pozsonyi kir. tábla ítélete az egyébként felhozott indokainál fogva és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokok alapján helybenhagyatik. == L. Dtár u. f. IV. 75. ; XIII. 96. ; XXVIII. 64. ; XXXIX. 11. alatt közölt eseteket. 130. Habár az egységes elhatározásból folyólag elkövetett sikkasztások nem is egyformán minősített hivatali sikkasztások, ez nem szolgál okul a cselekmény egységének megbontására. (1899 szeptember 12. 7310/99. sz. a.; A m. kir. Curia: Hivatalos sikkasztás bűntettével vádolt Kesztler János elleni bűnügyben itélt :
