Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

255 Ezzel a változtatással a kir. törvényszék ítéletét, egyebekben a fentebbiekkel nem érintett indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia: A kassai kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott s részben az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. 126. Az 1886 : VII. tcz. 22. §-a a hozomány átadása és átvételére nézve csak azt állapítja meg, hogy eme tényekre nézve az okirat által való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik ugyan, de ily közjegyzői okirat nemlétében a nő vagy ennek örökösei a hozomány visszakövetelése iránt támasztott perben nincsenek elzárva attól, hogy a hozománynak a férjhez vitelét, annak értékét és a férjnek történt átadását tanukkal vagy egyéb alkalmas bizonyítékokkal bizonyíthassák. (1899 augusztus 29. 210/99. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete feloldatik, és a felebbezési bíróság uj tárgyalás tartására és a tényállás szabályszerű megállapítására kiterjedő uj itélet hozatalára utasittatik. Indokok: Felperes a felebbezési tárgyalásnál arra alapította kereseti igényét, hogy ő néhai férjéhez 1200 frt értékű hozományt vitt, s azt az értéket néhai férjének át is adta. Eme tényállításokat pedig felperes tanukkal kívánta bizonyítani, valamint azt a tényállítást is, hogy alperesek az előbb emiitett tényeket elismerték. Ezekhez képest felperes a felebbezési tárgyalásnál igényét az elsöbiróságnál beadott írásbeli keresetben nem is emiitett arra a jogczimre fektette, hogy ő a néhai férjéhez vitt és annak át is adott hozománya értékének megfizetését követeli. A felebbezési bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett .akkor, amikor a jelen jogesetre az 1886 : VII. tcz. 22. §-át vélte alkalmazandónak, és felperest a hozománynak férjéhez vitele, annak értéke és a férjnek átadása tekintetében megajánlott tanú-