Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)
i87 szerint legalább 30—40 kgr. lőport tartott üzleti helyiségében ; mert továbbá a vádlott a fentebb idézett belügyminiszteri rendelet 54. §-a rendelkezéseit is megsértette az által, hogy közvetlenül a lőpor mellé nagyobb mennyiségű bengáli tüzanyagot helyezett el ; hogy pedig ez a gondatlansági cselekménye szintén oki viszőnyban volt a bekövetkezett jogsértő eredményekkel, azt kétségtelenné teszi annak megfontolása, hogy eltekintve attól, miszerint a 4. '/. a. szakértői vélemény valószínűnek tünteti fel azt, hogy éppen az emiitett bengáli tüzanyagnak önmagától is történhetett meggyuladása képezte a robbanás közvetlen okát, bizonyos az, hogy az esetleg más okból bekövetkezett robbanás esélyét a bengáli tüzanyag meggyuladása is fokozta. A büntetés meghatározásánál a kir. tábla nem találta súlyosító körülményül elfogadhatónak azt, hogy vádlott figyelmen kívül hagyta segédjének T. L-nek figyelmeztetését, mert T. I. egyedül álló vallomása alapján nem tekinthető bizonyítottnak, hogy ő a vádlott irányában ily figyelmeztetéssel élt volna. Ellenben enyhítő körülményekül vette a kir. tábla az elsőbirósági télét indokolásában felhozottakon felül azt, hogy a vádlott a robbanás által okozott nagymérvű égési sebek következtében huzamosabb időn át tartó kínos betegséget szenvedett, továbbá azt, hogy a vádlottnak a lőpor kezelése és elárusitása körül évek óta hasonló módon folytatott eljárását az ennek ellenőrzésére hivatott hatóság elnézte, és maga a rendőri hatóság vezetője a végtárgyaláson tett kijelentése szerint a lőpornak az üzletében levő Wertheim-féle szekrényben való elhelyezését biztonsági szempontból kifogásolhatónak nem tartotta ; mely körülmény alkalmas volt arra, hogy a fent idézett belügyminiszteri szabályrendelet megszegésével elkövetett gondatlanságot a vádlott szemeiben kisebb fokúnak tüntesse fel. Minthogy pedig a most kiemelt, ugy az elsőbirósági ítélet indokolásában felsorolt számos és nyomatékos enyhítő körülmények még a fenforgó anyagi bűnhalmazat sokszorosságában jelentkező súlyosító körülménynyel szemben is indokoltnak tüntetik fel azt, hogy a vádlott büntetése a terhére megállapított vétségek miatt a Btk. 291., 310., 96. és 97. §-ai alapján kiszabható összbüntetés középtartamát meg nem haladó mértékben