Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

184 == Ujabbi állandó gyakorlat, hogy sem az elszámolás, sem váltónak adása nem teszi a tisztán árkülönbözeti követelést érvényesithetővé. Más kérdés az, hogy élhet-e az adós kifogással oly váltó vagy kötelező ellenében, amely a tőzsdebiróság által hozott itélet vagy az ott létrejött peregyezség helyébe lépett. Nem valószinü, hogy az Ítéletekben emiitett egyezség birói egyezség jellegével birt. Peregyezés esetén nézetünk szerint az adós a tőzsdejáték kifogását nem érvényesíthetné, mert a hitelező igényét az itélet, illetve egyezség consumálta s annak helyébe a végrehajtható jogerős birói határozat jutott. A Curia ítéletének indokolásából kitünőleg azonban másként állana a dolog akkor, ha az összeszámoláskor kiállított váltót az adós fizetésül adta volna. 82. A kereskedelmi törvény 481. §-a szerint a biztosító és biztosított a biztosítási szerződésben eleve kölcsönösen és mindkét felet egyaránt kötelező joghatálylyal megállapodhatnak ugyan abban, hogy a kár mily módon állapittassék meg, s így hatályosan kiköthető, hogy a történt kár rendesen vezetett kereskedői könyvekkel mutatandó ki, csakhogy ez esetben minden kételyt kizáró határozottsággal meg kell állapítva lenni annak, hogy a kár bizonyításának ez a módozata mindkét félre nézve egyaránt kötelező, kölcsönös megállapodás. (1899 június 8. 192/99. sz. a.) A m. kir. Curia: Rosenberg Vilmosnak Magyar-Franczia biztosító társaság elleni 9466 frt iránti kereskedelmi perében ítélt: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kereskedelmi törvény 481. §-a szerint a biztosító és biztosított a biztosítási szerződésben eleve kölcsönösen és mindkét felet egyaránt kötelező joghatálylyal megállapodhatnak ugyan abban, hogy a kár mily módon állapittassék meg, s igy hatályosan kiköthető, hogy a történt kár rendesen vezetett kereskedői