Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

i«3 itélő tábla az elsőbiróság ítéletének a felperes czég bejegyeztetése iránt tett nem neheztelt rendelkezését nem érinti, egyéb részét pedig a benne foglalt indokok alapján és a be nem jegyzett felperesi czég felléphetési jogát illetőleg még azért is helybenhagyja, mert a kereskedelmi törvény 63. és 64. §-ai szerint a czég bejegyzése nem képezi föltételét annak, hogy valamely közkereseti társaság jogi léteit nyerjen, és czégje alatt perelhessen, és mert az előbb felhívott §-oknak az a rendelkezése, mely a közkereseti társaságot a czégbejegyzésre való tekintet nélkül ruházza fel a perelhetés jogával, nem tekinthető oly előnynek, mely a kereskedelmi törvény 16. §-a alá vonható, mivel a törvény ott, hol valamely előnynyel csupán a bejegyzett kereskedőt kívánja felruházni, ezt határozottan kifejezi, mint például a 31. §-ban történik. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A tisztán tőzsdei árkülömbözetre irányuló és bíróság előtt nem érvényesíthető ügyletek ezen jellegüket nem vesztik el az által, hogy lebonyolításuk alkalmával a felek összeszámoltak, és hogy ezen összeszámolás eredményeként megállapított összegről fedezetül adott váltó képezi a követelés alapját. Ebből folyólag téves ugyan az alsóbiróságnak ide vonatkozó indokolása, mert a jelen perben nincs adat arra nézve,, hogy alperes a kereseti váltót fizetésül adta felperesnek és mert az a körűiméin', hegy alperes a tőzsdebiróságnál megindított kereset következtében létrejött egyezségben a tartozást elismerte, nem fosztja őt meg attól a jogtól, hogy a tiltott szerencsejátékra alapított kifogást a jelen perben érvényesítse ; mégis helyben kellett hagyni a másodbiróság ítéletét a benne felhozott és az elsőbiróság Ítéletéből átvett egyéb indokoknál fogva és azért, mert a polgári bíróság előtt nem érvényesíthető szerencsejátékról csak oly ügyleteknél lehet szó, melyeknél a szerződő felek akarata nem valóságos vételre, illetve eladásra, hanem pusztán árkülömbözetre irányul és mert a fenforgó esetben a per adataiból meg nem állapitható, de a kérdőpontokból kitetszőleg alperes tanúival maga sem kívánja bizonyítani, hogy azon ügyleteknél, melyekből a kereseti váltókövetelés származik, a feleknek pusztán árkülömbözetre irányuló szándéka lett volna. * *