Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

182 szereplő Schultz és Deutschlánder czég nem létezik, az általa 7. sz. a. csatolt kifogástalan okirat tartalma is megczáfolja. A felperesként szereplő S. és D. czég felperesnek perlési jogára vonatkozó alperesi kifogást pedig azért nem lehetett figyelembe venni, mert a kereskedelmi törvény 873. §- a szerint a társasági jogviszony hatálya harmadik személye irányában már a bejegyzést megelőzőleg attól az időponttól veszi kezdetét, mikor a közkereseti társaság üzletét tényleg megkezdette, s az a körülmény, hogy fölperes czég üzletét a kereset indítás előtt megkezdette, a felek közt nem is volt vitás, amennyiben alperes maga azt adja elő,, hogy a felperes tőzsdebizományos czéget tőzsdei ügyletek kötésével bizta meg, s hogy a kereseti váltó eme ügyletekből származott. De mellőzni kellett alperesnek azt a kifogását is, hogy a kereseti váltó értékét szerencsejáték jellegével biró tőzsdei ügyletekből felmerült veszteség képezi, és hogy ennélfogva a kereseti váltókövetelés birói uton nem érvényesíthető. Mert ha alperes be is bizonyítaná azt az állítását, hogy a kereseti váltó oly természetű tőzsdei ügyletekre vonatkozik, melyekből felmerülő követelés birói uton nem érvényesíthető, ennek a körülménynek fenforgó esetben nincs súlya.- Ugyanis az alperes által 1. sz. a. s felperes által F. alatt csatolt kifogástalan levelek tartalmából megkellett állapítani, hogy alperes a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt ellene 2207 frt 50 krra s járulékai iránt indított, de a tárgyalás során 1957 frt 50 krra leszállított perben a felperesi követelés végleges kiegyenlítésére felperesnek 500 frtot készpénzben fizetett, azonfelül 500 írtról a kereseti váltót, továbbá 957 frt 50 krról pedig későbbi lejárattal egy más általa elismert követelés kiegyenlítésére fizetés gyanánt adta át a kereseti váltót.' Ily körülmények között tehát alperes épugy nem igényelhetné jogszerüleg az általa készpénzben fizetett részösszeg visszatérítését csupán azon az alapon, mert a fizetéssel tőzsdei szerencsejátékból felmerült tartozást törlesztett, valamint jelen perben a fizetés gyanánt átadott és elismert követelésről szóló kereseti váltóval szemben az alapügylet minőségéből merített kifogással sikeresen nem védekezhetik. A budapesti kir. itélő tábla következő ítéletet hozott: A kir.