Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

gyermek hátramaradt ugyan, de elhalt végrendelet hátrahagyása nélkül. — Abból a ténybői, hogy az anya nem érvényesítette gyer­mekével szemben a jogait, nem következik, hogy ezekről gyerme­kének kiskorúságában történt elhalálozása esetére harmadik szemé­lyekkel szemben is lemondott. — Házastársak közti vagyon­átruházások rendszerint harmadik személyeknek előbb szerzett jogainak sérelmére nem lehetnek ___ ___ .__ — — 54, 29. Ha az osztrák honos házastársak az osztrák biróság által, kölcsönös beleegyezés alapján, ágytól és asztaltól elválasztattak s utóbb a házastársak egyike a magyar állampolgárságot megszerzi, egy­magában ez a tény a házasfelek különélését még nem teszi jogos ok nélkülivé. Ki van zárva, hogy a magyar állampolgárság meg­szerzése előtti időben, a peres felek illetékes bírósága által hozott határozat alapján beállott tény jogtalanná minősíttessék, ki van zárva, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének oly hatály tulajdoníttassak, hogy az által a házasfelek különélése visszaható­lag, a magyar állampolgárság megszerzése előtti időre, jogos ok nélkülivé váljék. — A magyar állampolgárságot nyert házasfélre nézve az 1894: XXXI. tcz. intézkedései csak a magyar állam­polgárság megszerzésének idejétől alkalmazhatók, rá nézve a tör­vény csak ezen időtől lett hatályossá, a törvény pedig csak a jövőben keletkező jogviszonyokra lévén alkalmazható, a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell beállaniok mindazon feltételeknek, melyek a házassági törvény 77. §. alpontja alkalmazhatóságának lényeges kellékei; a lex fori az általános szabálv s ez alól a jelen esetben a törvény kivételt meg nem állapit (mint pl. a 115. §-nál). A különélés a jelen esetben csak akkor s azon időtől tekinthető jogtalannak, ha és amikor a magyar állampolgárságot nyert fél házastársát értesiti arról, hogy külön­élésüknek a magyar jog szerint ismeretlen állapotát megszüntetni s a házassági életközösséget visszaállítani kívánja s ha ezen érte­sítéstől számítva hat hó lefolyt, akkor bocsátható ki a házassági törvény "7. §. a) pontjában meghatározott, az életközösség vissza­állítására vonatkozó bírói felhívás. — A házassági törvény 77. §. a) pontja alapján kibocsátott, az életközösség visszaállítására vonat­kozó birói felhívás az elhagyás jogtalan voltát nem dönti el itélt dolog joghatályával — ... ... ... í-A _.. ÜL ... ... ... 71; 31. Az 1894. évi XXXI. tcz. 85. §. utolsó bekezdése azt rendeli ugyan, hogy a házasságtörés okából vétkesnek nyilvánított házastárs eltiltandó a házasságkötéstől azzal, akivel a házasságtörést elkö­vette; a törvénynek ezen most idézett rendelkezése azonban mind annak szövegezését, mind czélzatát tekintve, csak oly esetekre alkalmazható, midőn a házasságtörés mindkét nemileg közösülő fél kölcsönös beleegyezésével követtetett el, nem terjeszthető tehát ki oly esetekre, midőn a férfi házastárs valamely nőszemélyen

Next

/
Thumbnails
Contents