Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

5° A pozsonyi kir. itélő tábla: Az elsőbiróságnak ítéletét a felpereseket keresetük egy részével elutasító nem felebbezett részében nem érinti, felebbezett egyéb részében pedig megfelelő indokaiból annyival inkább helybenhagyja, mert az elsőbirósági ítélet indokolásában helyesen kifejtettek szerint a kereseti ingatlanok azt a vagyon-többletet képezik, a melylyel az alpereseknek a felperesek anyjával kötött házasság előtt volt vagyona a házasság tartama alatt öröklésen kivül szaporodott, ez a vagyon-szaporulat pedig közszerzeménynek tekintendő akkor is, ha igaz az, hogy annak megszerzéséhez az alperes részben a korábban volt vagyona jövedelmével is hozzájárult: továbbá, mert a közszerzeményi vagyon felére a felperesek mint anyjuk leszármazói az 1840. évi VIII. tcz. illetve az id. törvénykezési szabályok 13., 9. §-a alapján törvényes igénynyel birnak. A m. kir. Curia : A másodbirósági ítélete az abban felhozott és felhívott indokoknál fogva helybenhagyatik. 19. Minthogy ugy a magyar, valamint az azzal csekély eltéréssel teljesen azonos német szövegű nyomtatvány közzététele a kir. ügyészség részéről mint önálló bűncselekmény volt vád tárgyává téve, ennélfogva a sajtóbiróság elnöke helyesen járt el akkor, amidőn az esküdtek által megfejtendő s vádlott által a tárgyalás folyamán nem is kifogásolt kérdésekben mind a két vádra külön kiterjeszkedett. (1898 október 18. 7490/98. sz. a.) A m. kir. Curia: Izgatás vétségével vádolt Bokányi Dezső elleni sajtóügyben végzett: A semmiségi panasz elvettetik. Indokok: A tárgyalás folyamán a vádlotthoz intézett kérdé>ekkel az ügy kiderítésére vezető szükséges felvilágosítások határa át nem lépetett és eltekintve attól, hogy vádlott önmaga élt ama jogával, hogy a hozzá intézett egyik kérdésre a feleletadást megtagadta, az erre nyújtott felvilágosításnál behatóbb utasításadásra a bíróság elnöke hivatva nincs, minthogy pedig ugy a magyar,