Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

48 házasságának tartama alatt, még pedig a 109. sz. tjkvi ingatlannak kivételével, a többi ingatlanokat a házasságnak 4., 6., 14., 19., 21-ik évében szerezte. Tekintve, hogy a házasság tartama alatt vétel utján szerzett birtok, tekintet nélkül arra, hogy a házastársak egyike hozzájárult-e a vételhez és mennyiben, közszerzeménynek tekintendő ; tekintve, hogy oly esetben, midőn a házasfelek törvénynél fogva közszerzőknek tekintetnek, törvényes vélelem szól a közösség mellett minden vagyonra nézve, mely a házasság tartama alatt szereztetett s a bizonyitási kötelezettség azt terheli, aki az ellenkezőt állítja ; tekintve, hogy a törvényes vélelem megerőtlenitésére nézve nem elegendő sem az, hogy a szerzési jogügylet csak az egyik fél nevében köttetett, vagy a megvett ingatlan csak egynek nevére íratott, sem annak kimutatása, hogy a szerzési jogügyletről készített iratban szerzőként megnevezett fél önálló vagyonnal birt, hanem tüzetesen bizonyitandó a külön vagyon beruházása a házasság alatti szerzeményben ; tekintve, hogy joggyakorlatunk szerint az, hogy a házasság tartama alatt szerzett ingatlant az egyik házastárs saját nevére irattá, a másik házastárs közszerzeményi jogára kihatással nincs ; tekintve, hogy ezek szerint az alperes azt tartozott volna bizonyitani, hogy a kérdéses ingatlanokat a saját külön vagyonából, vagy az első felesége után maradt készpénzből szerezte, alperes azonban ezen lényeges és perdöntő ténykörülmény mellett egyáltalában bizonyítékot elő nem állított, sőt ennek a bizonyítását meg sem kísérelte ; tekintve, hogy alperes azt, hogy az örökhagyóval történt egybekelésekor annyi külön vagyonnal birt, a mennyit a kérdéses ingatlanok megvételére fordított, felhívott tanúival különben sem bizonyította be, az a körülmény pedig, hogy az első felesegével nemzett gyermekei a 2-ik házasság idejében a gazdaság gyarapítása körül >egédkeztek és dolgoztak, a Il-ik házasság alatt szerzett vagyon közszerzeményi voltára befolyással nincsen ; tekintve, hogy felperesek több tanú vallomásával perrendszerüen bizonyították, hogy örökhagyó, midőn az alperessel egybekelt, beruházható magánvagyonnal is rendelkezett, és hogy alperes a felperesek atyja utáni ingatlanokat az örökhagyóval ennek haláláig s így 24 évnél hosszabb időn át birtokolta s haszonélvezte s a tanuk