Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

2 6 a felperes felebbezésében is beismeri, hogy a hozzá 1897 október 13-án d. e. 11 órakor távirati uton küldött 613 frtot ezen a. napon délután folyamán — vagyis a fizetésre kitűzött napon — kézhezvette ; hogy az egyezségi váltókat a hiányzó 53 kr. miatt nem óvatolta, azt nem is követeli, s hogy azokat minden jog­fentartás nélkül — vagyis mint teljesen kiegyenlítetteket — kül­dötte meg az alperesnek. Ebből pedig következik, hogy az al­perest a fizetésben késedelem nem terheli s illetve, hogy miután az alperes a kikötött feltételeknek kellő időben eleget tett, a felperes nincs többé jogosítva az elengedett követelése biztosítására vissza­tartott váltókat az alperes ellen érvényesíteni ; minthogy abból a. körülményből önmagában, hogy a váltóadós a fizetést a lejárat napján déli 12 óra után teljesiti, a váltóadós késedelme meg nem állapitható abban az esetben, ha a váltóhitelező a déli 12 óra után teljesített fizetést az óvás felvétele előtt és feltétlenül elfo­gadja s magát a váltót is az adósnak kiadja, miután az ily hite­lező a fizetést kellő időben teljesítettnek a maga részéről is el­fogadottnak tekintendő. (1898 október 3. 2672/98. sz. a.) A m. kir. Curia ítélt : A másodbiróság ítélete a benne fel­hozott és elfogadott megfelelő indokokból annyival inkább hagya­tik helyben, mert a perhez csatolt egyezségi váltók tartalmából kitünőleg és felperesnek beismerése szerint is ezen egyezségi vál­tók 1897 október 13-án Bécsben lévén fizetendők és felperes a per folyamán és felebbezésében kifejezetten beismervén, hogy a 613 frt 53 krról szóló egyezségi váltókra 613 frtot 1897 október 13-án délutáni 1—2 óra közt Bécsben kézhez vett, az a kifogása, hogy a fizetés a lejárati napon bár, de nem déli 12 óráig telje­sittetvén, a váltótörvény 33. §-a értelmében alperes késedelembe esett, alappal nem bir, mert az egyezségi váltók fizetése Bécsben lévén teljesítendő és az osztrák váltórendszabályban nem lévén meghatározva, hogy a fizetés a lejárati, illetve fizetési napon déli 12 óráig teljesitendő, Bécsre nézve pedig fizetési illetve óvási órák külön megállapítva nem lévén, a fizetési nap szokásos üzleti óráinak letelte előtt teljesíthető volt és a lejárati napon délután. 1—2 óra közt beismerten teljesített fizetés, miután a fizetés előtt óvás nem vétetett fel, elkésettnek nem tekinthető, és mert fel­peres végiratában nem tagadván s igy a trts. 159. §-a szerint

Next

/
Thumbnails
Contents