Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

szivágyi 157. sz. telekjegyzőkönyvében foglalt 247,6. hrsz. ingatlannak a keresetlevélhez csatolt vázrajzon 3/i-gyel jelölt részére a tulajdonjog az ő javára kiigazítás czimén itéletileg bekebleztessék. Keresetét arra alapította, hogy a peres terület felperes részére a Felső-Szivágyon 1840-es években véghezvitt határosztály alkalmával osztatott ki a «Triláge» nevü helyen tulajdonjoggal bírt erdős ingatlana helyett, s ennélfogva a helyszíneléskor is felperes nevére lett volna felveendő, annál is inkább, mert a peres területet a határosztály óta folytonosan és békésen felperes birtokolta és használta, azzal felperes mindig ugy rendelkezett, mint sajátjával ; a peres területen levő erdőt ő növesztette, ápolta és tartotta fen, s az erdő kihasználását felperes eszközölte a saját javára, kerülőit ő fogadta és fizette, s ahhoz kivüle soha senki semmiféle igényt nem támasztott és tartott. Alperes részéről megtagadtattak az összes kereseti állitások, különösen tagadtatott, hogy a helyszíneléskor a peres ingatlannak alperes javára történt felvételénél tévedés követtetett volna el ; tagadta az alperes az állítólagos békés birtoklást és használatot s tagadta azt is, hogy felperesnek határosztály előtt a «Priláge» helyen tulajdonjoggal bírt erdeje lett volna, s hogy a peres terület a határosztály alkalmával azért adatott volna felperesnek ; tagadta alperes, hogy felperes akár a «Priláge» helyen létezett, akár a peres területet valaha tulajdonjoggal, érvényes jogczimen és a szerzésre alkalmas módon és jogalapon megszerezte volna, kérte tehát alperes a felperesi keresetet elutasítani. A bizonyítási eljárás ennek folytán elrendeltetvén, eredménye az lett, hogy felperesnek kereseti állításai a tekintetben, hogy felperes a peres erdőterületen attól kezdve, mikor az erdő fiatalossá lett, vagyis a helyszínelés ideje körül, fahasználati jogot kezdett gyakorolni s ezt az ujabb időkig háborítatlanul folytatta is ; továbbá, hogy a peres területen levő erdő növesztését, ápolását és fentartását a tulajdonoshoz hasonló rendelkezéseivel előmozdította, az erdő őriztetésére kerülőket fogadott, azokat fizette s az erdő kártételekből, valamint az időnkinti kitermelésből befolyt jövedelmeket ellenmondás nélkül a saját pénztára javára számolta el : a kihallgatott felperesi tanuk vallomásaival bebizonyíttattak Döntvénytár, harmadik folyam. XIV. 2