Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)
13 totta és a szállítást kiiogástalannak találta ; tekintve, hogy panaszosnak jogában állott a netalán hiányos csomagokat át nem venni, vagy pedig a kialkudott árt egészben ki nem fizetni; tekintve, hogy panaszos a zsindelyt kifogás nélkül átvette és azt felhasználta, s tekintve, hogy panaszos még azt sem képes előadni, hogy mennyi kára volt; — ily körülmények közt még ha bizonyítva volna is, hogy minden egyes csomagokban ioo darab zsindely nem volt csomagolva, a csalás alkotó elemét képező ravasz fondorlat felebbező terhelt ellenében nem lenne megállapítható, miért is a végzésnek felebbezett részét megváltoztatni, és S. J. ellen a további bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. A m. kir. Curia végzett : A kir. táblának végzése indokainál fogva helybenhagyatik. 5Egymagában az a körülmény, hogy a pótesküdt az itélő esküdtek tanácskozásánál jelen volt, nem állapit meg semmiségi okot. — Nincs kizárva, hogy a magánvádló által felajánlott erkölcsi tanuk a bíróság által más körülményekre is tanuként kihallgattassanak. (1895 október 25. 9842/98. sz. a.) A m. kir. Curia: Rágalmazás és becsületsértés vétségéveL vádolt Reich Farkas elleni sajtóügyben végzett : A semmiségi panasz elvettetik. Indokok: A bíróság jelentése szerint a bíróság elnöke csakis megnevezte az esküdtszéki képességgel bíró egyéneket. Minthogy pedig az esküdti képességgel bírók felől az esküdtek bárkitől is szerezhetnek értesítést, ennélfogva az esküdtek száma kiegészítésének könnyítését czélzó érintett eljárás, mint lényegtelen mellékkörülményre vonatkozó, annyival kevésbé jöhet szabálytalanságként figyelembe, mert abból, hogy később vádlott maga is élt visszavetési jogával, az tetszik ki, hogy az esküdtszék megalakulását önmaga is kifogástalannak tekintette. Minthogy vádlott sem állítja azt, hogy a pótesküdtek a tanácskozásban résztvettek volna, ennélfogva egymagában az a körülmény, hogy a pótesküdt az itélő esküdtek tanácskozásánál