Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

14 jelen volt, nem állapit meg semmiségi okot, mivel az esk. elj. 38. §. rendelkezése szerint a pótesküdt hivatva lehet a tanácskozás folyamán esetleg megbetegedett esküdtnek helyébe lépni. Minthogy a vád alapját képező hírlapi közleményben a magánvádlóról felhozott egyéb állításokkal összefüggésben magánvádlónak a hatóságoknál elfoglalt tiszteletbeli állásokra való érdemetlen volta is állíttatott, ennélfogva ezen állítás megdöntésére magánvádló az illető világi és egyházi hatóságoktól általa beszerzett és irott tanúvallomások tekintete alá nem eső közokiratokat bizonyítékul felhasználhatta s ennek megengedésével az esk. elj. 54. §-ának rendelkezése meg nem szegetett. Igaz ugyan, hogy a rendőrkapitány által kiállított s magán vádló részéről beadott bizonyítvány az előbb érintett szempont alá nem vonható, s ennek a tárgyaláson való felolvasása mellőzendő is lett volna ; ámde, minthogy a bizonyítási eljárás folyamán a magánvádló erkölcsi magaviselete mellett különben is számos tanú hallgattatott ki, ennélfogva a kérdéses bizonyítvány felolvasásával az esküdszék befolyásoknak nem tekinthető. Vádlott által a bizonyítási eljárás folyamán beadott és felolvastatni kivánt iratok ama tanuk ténykedésével állván közvetlen összeköttetésben, kik a vád tárgyát képező hirlapi czikkekben foglalt állitások valódiságának bizonyítására vádlott által felajánltattak és a bíróság által kihallgattattak, ennélfogva az azon tényekről élőszóval tett tanúvallomás mellett a kérdéseit iratoknak felolvasása az esk. elj. 53. §-a alapján helyesen tagadtatott meg. A semmiségi panasz egyoldalú állításával ellentétben a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv azt tanúsítja, hogy épen a semmiségi panaszban kiemelt kérdésnek Gebhardt József tanúhoz való intézése a bíróság által megtagadtatott. Ez a körülmény is megerősíti a bíróságnak ama jelentését, mi különben a tárgyalási jegyzőkönyvből is kivehető, hogy a kihallgatott tanukhoz a kérdések mindig csak a bíróság előleges engedélye folytán intéztettek ; minthogy pedig az esk. elj. 56. §-ának rendelkezése szerint a bíróság a valódi tényállás kiderítése végett hivatalból is intézkedhetik, s az sincs kizárva, hogy a magánvádló által felajánlott erkölcsi tanuk a bíróság által más körülményekre is tanuként kihallgattassanak ; ennélfogva tekintettel arra, hogy annak eldön-