Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

I o február hó 14-én 60 frtot és 1898. évi márczius 17-én 40 frtot K. F.-től oly kötelezettség mellett vett fel, hogy annak fejében 14, illetve 8 mm. búzát fog mult évi augusztus hó végével szállitani és ekkor kötlevelet és egy-egy váltót adott neki át. K. F. beismeri, hogy panaszostól csak 5 mm. 69 kg. búzát kapott és azt leszámitotta a követelésből, a hátralevő búzának piaczi árát a váltókba bevéve, azokat beperesitette s minthogy megállapítást nem nyert, hogy K. F. panaszos szorult helyzetét ki akarta használni, miután terhelt annak vagyoni helyzete után kérdezősködött és igy jelen esetben sem az uzsora vétsége, sem pedig az okirathamisitás fen nem forogván : azért a további eljárást megszüntetni kellett. A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság határozatát indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság végzésének K. F.-re vonatkozó része megváltoztattatik, s vádlott az 1883 : XXV. tcz. 1. és 2. §-ai alá eső uzsora vétsége miatt vád alá helyeztetik. Indokok: K. F. beismeri, hogy panaszos 1897. évi márczius havában azzal jővén hozzá, hogy pénzre van szüksége, ő előbb 40 frtot, majd 60 frtot adott neki és mindkét izben egy-egy oly német szövegű nyomtatványt, mely szerint panaszos a 40 frt fejében 8, a 60 frt fejében pedig 14 mm., összesen tehát 22 mm. búzát tartozik őszszel adni s egyúttal két váltót — az összeg kitétele nélkül — íratott alá a panaszossal s mikor öszszel a buza ára 11 frtra emelkedett, e börzei árfolyamnak megfelelően az egyik váltót 88, a másikat pedig 154 frtra kitöltve, másokra forgatta s ebből a 242 frtot kitevő összegből leszámítván a panaszos által részére szállított 5 mm. 09 kgr. búzának (11 írtjával számított) Ó2 frt 59 kr. értéket, az egyik váltót 88 frt, a másikat 91 frt 41 kr. erejéig beperesitette a panaszos ellen. E szerint a vádlott az adott 100 frt helyett körülbelül 5 hó múlva 242 frtot vett a panaszoson, tehát a tőzsdei üzérkedéstől távol álló egyszerű falusi földművesnek pénzbeli szorultságát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembetűnő aránytalanságot feltüntető módon és e mellett színlelt börzei differentiális üzlet s egyszersmind váltó alakjába is burkoltan használta fel. E cselekmény az uzsoratörvény 1. és 2. §-ai alá eső vétség jelensé-