Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

7 mény területéről 3 forint 25 kr. értékű trágyát elidegenítettek ; továbbá a felebbezési bíróság ítélete szerint felperesek a szerződés ellenére az 1897. évi őszi vetést megfelelően elő nem készítették, és ez által alpereseket 30 frt 50 kr. erejéig megkárosították ; azonban felperesek e szerződésellenes tényei lényegtelenek, s e minőségüknél fogva nem tekinthetők olyanoknak, hogy azok miatt a haszonbérleti szerződésnek megszüntetése jogszerűen követelhető volt volna ; de különben is alperesek javára a 33 frt 75 kr. felperesek ellen jogerősen meg van ítélve és a haszonbérleti szerződés a fent előadottak szerint nem a felperesek, hanem az alperesek ténye okából bontatott fel ; és igy a fenforgó esetben alperesek nem érvényesíthették a maguk javára azt a jogszabályt, hogy a szerződés teljesítését csak az a fél követelheti, aki a szerződésnek maga eleget tett. Végül alperesek azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság nem méltatta kellően azt a védelmükre felhozott körülményt és erre nézve ajánlott bizonyítékokat, hogy felperesek 1897. évtavaszán maguk kérték a haszonbérletből való kibocsátásukat és felpereseknek ezt az ajánlatát alperesek elfogadták, és hogy felperesek a kérdéses belsőség használatától az illető gazdasági év letelte előtt azért estek el, mert az uj tulajdonos ellen a kellő védelmet elmulasztották. Ez a panasz alapos. Ha ugyanis felperesek az 1897. év tavaszán maguk kérték alperesektől a haszonbérletből való kibocsátásukat, felpereseknek ez a ténye olyan ajánlatnak tekintendő, ami az alperesek részéről elfogadás esetében a felpereseket jogilag kötelezi, illetve az ajánlatnak elfogadásával a felek között a haszonbérleti szerződéstől való kölcsönös elállás iránt önálló jogügylet jött létre, aminek következtében az A. alatti szerződésben a kérdéses 500 frt nézve történt és ezzel kapcsolatos szerződésszerű kikötés hatályát vesztette, és e kikötésre alapítottan felperesek azt az 500 frtot alperesektől jogosan nem is követelhetnék. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a haszonbérlő a haszonbérbeadótól a bérlemény egy részének nem használhatása okából megfelelő bérleengedést nem követelhet akkor, ha ez a nem használhatás egyenesen a haszonbérlőnek akár szándékos,