Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XXXI Lap szabása, sem pedig behajtása tekintetében nem teljesíthető. (A győri kir. itélő táblának határozattárba felvett 2$. számú polgári határozata) 345 8. A járásbíróság a 200 frtot meghaladó, zálogjog kitörlése iránti keresetet hivatalból visszautasítani tartozik. Ha azonban a keresetet elfogadta és alperes pergátló kifogást nem tett, az eljárás többé hivatalból meg nem szüntethető. _._ -— ... . — — 348 9. Ha a vevő az árut átveszi, noha már az átvételkor tudta, hogy az a szerződésszerű kellékeknek meg nem felel, ugy ezzel lemondott a minőségi hiány miatt emelhető kifogásról _„ ... 350 10. A. váltótörvény VII. fejezetében szabályozott biztosítási vjszkereset megindítása esetén, a kereset beadásával egyidejűleg vagy a kereset beadása után veszély alapján kérelmezett előzetes biztosítási végrehajtás a végrehajtási törvény 223. §-a alapián elrendelendő 351 A kir. törvényszékek felebbviteli tanácsai köréből. 11. A szállítmányozási ügyletnél csak a megbízó és a szállítmányozó jutnak egymással jogviszonyba, de a szállítmányozó és a czimzett nem. Ha tehát a szállítmányozó az ügylet teljesítésénél vét azon kötelességek ellen, melyekkel megbízójának tartozik, ellene csak a megbízója léphet fel követeléssel, s nem a czimzett, aki kereseti joggal csak akkor birhat, ha ő a feladóval egy személy, vagy a feladó az ő meghatalmazottja lenne. — A szállítmányozó a szállítmányozást teljesítő fuvarozók eljárásáért egyenes felelősséggel csak akkor tartozik, ha közte és a feladó között a fuvarozási költségek eleve bizonyos összegben megállapittatnak (keresk. törv. 385. §-ának 2. bekezdése). — A kereskedelmi törvény 407. §-a és az üzletszabályzat 73. §. 1. pontja jogot ad az átvevőnek a fuvarozási szerződésből eredő minden igény, tehát az áru jogtalan visszatartásából származó követelés érvényesítésére is. A feladó ily igényt nem érvényesíthet, hacsak az átvevő beleegyezését ki nem mutatja (üzl. szabályz. 73. §. 2. pontja) — — __. — 353 12. Ha a biztosított a kereskedelmi törvény 474. yában reárótt közlési kötelességét megszegi, akkor a szerződés elbírálásánál egyremegy, hogy az ajánlatot a biztosított maga, avagy a közbenjáró töltötte-e ki, mert a biztosított az ajánlat aláírása folytán a bentfoglaltak valóságáért felelőssé válik s nem védekezhetik azzal, hogy a közbenjáró az ajánlatot a bevallástól eltérően töltötte ki, mert a biztosítottnak a kötelessége arról gondoskodni, hogy az ajánlatbeli kérdésekre a valóságnak megfelelő válaszok vétessenek be, és e kötelességénél fogva az se szolgálhat mentségére, hogy ő a hozzáintézett kérdésekre a valóságot mondta be a közbenjárónak, de mégis hamis feleletek kerültek az ajánlatba. Egyformán áll a dolog, akár a társaság ügynöke, akár a társaság részéről külön megbízott