Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XXVII Lap olvasta, hanem minden kifogás nélkül egyszerűen csomagszám szerint vette át, később azonban a szállító fuvarosoktól megtudta, hogy terhelt a későbbi szállítások alkalmával az egyes csomagokba ioo darabnál kevesebb zsindelyt csomagoltatott be és adótt át és így őt rosszhiszemüleg megkárosította. Vádlott ellen csalás vádja czimén megindított eljárás megszüntetett— —_ —r .., —- — n 39. A szövetkezet igazgatói csalás miatt vád alá helyeztettek, mivel a szövetkezeti tagok gyűjtése hitelnyújtás ígéretével való megtévesztéssel egyedül abból a czélból történt, hogy tagdijak szedethessenek és törzsbetétekre részletfizetések folyjanak be, s ezeket azután terheltek saját czéljaikra felhasználhassák. — A szövetkezet ügyvédje bűnpártolás miatt vád alá helyeztetett amiatt, mivel ő ez üzelmekről tudomással bírt, az ilyen módon szerzett követelések behajtásával pedig a csalásból származó hasznot biztosította . .__ --- — 99 49. Aki a tolvajtól azon ürügy alatt, hogy detektív, a lopott dolgot elveszi, csalásban bűnös. — (Btk. 379. §. 381.5. 1. p.)... _~ — 129 53. Aki nem létező személy nevére okiratot állit ki, és azt jogtalan vagyoni haszonszerzés végett használja, csalást követ el... — 145 74. Zsarolás vagy csalás .. ... .-. „1 — — ... — --- —- 200 101. A Btk. 379. és 380. §-ai, valamint a 381. 2. pontja alá eső csaiás bűntettével terhelhető azon biztosítási ügynök, ki a biztosítási ügylet megkötése és az ajánlat kiállítása alkalmával álbiztatásokkal a biztosítottat a szerződés érvényessége és a fizetési kötelezettség elvállalása tekintetében tévedésbe ejtette... ... ... ... .__ ... 275. XXXII. FEJEZET. Okirathamisitás. 14. Vádlott egy oly bizonyítványt hamisított, melyben két magánegyén tanúsítja, hogy vádlott saját illetékes lelkészénél más vallásra térését bejelentette. Ezen hamis bizonyítvány használatából esetleg az anyakönyvvezetés közérdekére vagy az egyházi járandóságok kötelezettségére nézve jogsérelem származhatik. — Btk. 400. §— 34. 33. A Btk. 406. §-a meghatározott okirathamisitás vétségének tárgyát ugy a Btk. 401. és 403. §-ában körülirt magánokiratok, valamint a 391., 397. §-ai értelmében vett közokiratok is képezik. — Vádlott ama cselekménye, hogy a neki szóló birósági idéző végzésről szóló és általa még alá nem írott kézbesítési vevény eltépte, a Btk. 406. §-a alá okirathamisitást képez, mivel azon okirat nem volt az ő sajátja és mivel cselekménye a kárositási czélzatot is magában foglalja — ... .... — --- — .— — —. — — — —- 89 47. A senki által alá nem irt vétiv okiratot nem képez, ennélfogva az, aki ilyen vétivet a kézbesítő közeg kezéből kiránt és eltép, bűncselekményt nem követel.— — —. — .-. --- ... —- 124 53. Nem létező egyén nevének, mint forgatói aláírásnak, a váltóra való vezetése nem büntettetett ... ... — —, —- — ... ___ 145.