Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)
l82 Nem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt azzal sem, hogy felperesek részére az 1288 frt 83l/2 kr. tőke után b°/0-os kamat helyett 5°/0-os kamatot itélt meg, amiért is felpereseknek emiatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmüket el kellett utasitani. Mert a fentebb kifejtettek szerint felperesek nem léptek az engedmény alapján azokba a jogokba, amelyek az A. a. mellékelt kötelezvény szerint a hitelezőt megilletik, felperesek tehát nem követelhetik a hitelező részére a kötvényben kikötött kamatot, hanem őket csaki? a kikötés nélkül járó kamat illeti meg, ez pedig az 1895. évi XXXV. törvényczikk 1. $-a értelmében 5%. A felperes örökösök által a hitelező részére teljesített fizetés tényéből felperesek részére kettős jog származott. Az egyetemleges kötelezettségben állott örökhagyó jogán, ha ennek valamely megállapodás ellene nem áll, megilleti őket a viszkereseti jog a másik egyetemleges adóstárs ellen. Azon a jogon pedig, hogy mint örökösök a hagyatéki terhet ők fizették ki, jogot nyertek ahhoz, hogy követelhetik az alperes örököstársaktól annak az összegnek, amely a kölcsönvett 10,000 frtból az egyetemleges adóstárssal szemben Horváth László örökhagyóra esett, oly aránybani megtérítését, amely arányban az alperes örököstársuk a hagyatékban részesült. Ez utóbbi jog érvényesítése ellen alperes a megállapított tényállás szerint kifogást nem is tett. Ellenben az előbb említett jogon, minthogy alperes az egyetemleges adóstársnak Horváthné Szakácsi Máriának nem jogutóda, felperesek az alperes ellen jogosan fel nem léphetnek. Ezek szerint annak eldöntése, hogy alperes tartozik-e s mily összeggel a felebbezési bíróság ítéletében foglalt összegen felül öröksége arányában a felperesek által kifizetett összeg megtérítéséhez hozzájárulni, nem függ attól, mint ezt a felebbezési bíróság tévesen felfogta, hogy Horváth László örökhagyó a követelés biztosítása végett a hitelezőnek mily mérvben nyújtott zálogjogot, mert ez az egyetemleges adóstársak között létező viszony minőségére s az egymással szemben keletkezett jog és kötelezettség terjedelmére mi befolyással sincs, hanem attól függ, hogy a 10,000 frtból mily összeg terhelte Horváth László örökhagyót, az ő egyetemleges adóstársa Horváthné Szakácsi Máriával szemben a közöttük netalán létrejött megállapodás, vagy ennek hiányában a