Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

0 fenálló jogszabályok alapján, s hogy mily arányban részesült alperes a Horváth László után maradt hagyatékban? Minthogy azonban a felebbezési bíróság az ekként perdöntővé vált azt a tényt, hogy a 10,000 forintból mily összeg terhelte Horváth László örökhagyót az ő egyetemleges adóstársa Horváthné Szakácsi Máriával szemben, egyáltalán meg nem állapította, s azt sem állapította meg kellő határozottsággal, hogy alperes mily arányban részesült a Horváth László után maradt hagyatékban ? ennek megállapítása nélkül pedig az ügy a felülvizsgálati eljárásban érdemi eldöntésre nem alkalmas, a sommás eljárás 204. §-a értelmében a felebbezési bíróság ítéletének fentebb megjelölt részét feloldani, a felebbezési bíróságot további eljárásra és uj határozat hozatalára utasítani, egyszersmind a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget megállapítani kellett. 67. Az a körülmény, hogy az ügyvéd a tárgyaláson meg nem jelent, nem szolgálhat alapul arra, hogy a perújításnak az ügyvéd hibája miatt hely adassék. Az újított pernek nem tárgya az, hogy jogilag helyes alapra lett-e fektetve az alapperbeli Ítélet. A perújításnál tehát csak olyan nyomós ténykörülmények vehetők figyelembe, melyek az alapperbeli ítélet alapjául vett tényeken akként változtatnak, hogy ha ezek a ténykörülmények az újított perben alkalmaztatnak, az ezek által megváltozott tényekkel szemben az alapperbeli ítélet többé meg nem állhat. Az 1881: LIX. tcz. 69. §. 1. és 2. pontja a perújításhoz egyaránt megkívánja, hogy az ügyvéd mulasztása avagy az uj bizonyíték döntő ténykörülményre, illetve lényegileg a per tárgyára vonatkozzék. (1899 január 5. I. G. 442/97. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság : Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes a felebbezési bíróság ítéletét, a mely szerint