Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

I8I -egyike teljesiti, mert az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike részéről teljesített fizetés valamennyi egyetemlegesen kötelezett adós javára szolgál. Ebből a jogszabályból, vagy abból a jogtételből, hogy senki másra több jogot nem ruházhat, mint amennyi őt megilleti, következik, hogy az egyik egyetemlegesen kötelezett adóstárs részéről telj esi tett fizetés fejében a hitelező erre a fizető adósra megszűnt követelését oly joghatálylyal, hogy a követelés a többi adóstársak irányában az eredeti kötelem alapján fenállónak tekintessék, engedmény utján át nem ruházhatja. Ez a jogi helyzet akkor sem változik, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstárs örököseinek valamelyike teljesiti, mert az örökhagyó helyett valamelyik örökös részéről teljesített fizetés oly joghatálylyal bir, mintha azt az örökhagyó maga teljesítette volna, s a hitelező irányában az örökösök mindegyikét szintén egyetemleges kötelezettség terheli, valamint nem változik akkor sem, ha a fizetést valamelyik örökös megbízottja teljesiti, mert a megbízott a megbízás teljesítésével maga részére jogokat nem szerez. Azzal tehát, hogy a megállapított tényállás szerint azt a 10,000 frt kölcsönösszeget, melyet Horváth László és neje Szakácsi Mária egyetemleges kötelezettséggel a debreczeni ev. ref. kollégium pénztárából kölcsönvettek — Horvát L. örökösei közül felperesek, az ő megbízottjuk, Borbély Sámuel által a hitelező kollégiumnak megfizették, — felperesek a hitelező kollégium által Boibély Sámuel javára, s ez utóbbi által felperes javára kiállított engedmény alapján egyik örököstársuk az alperes ellen nem nyertek jogot ahhoz, hogy az eredeti hitelező jogait bármely részben is érvényesíthessék. Ezek szerint jogilag helyes a felebbezési bíróság Ítéletében kifejtett az az álláspont, hogy a peres felek között a kifizetés tényéből származott jogviszonyra az A. és C. a. mellékelt engedmények ki nem hatnak, s nem bir alappal felpereseknek a felülvizsgálati kérelmükben amiatt előterjesztett panaszuk, hogy a felebbezési bíróság azzal, hogy őket a debreczeni ev. ref. kollégium jogaiba lépőknek el nem fogadta, s nem tekintette oly joggal biroknak, amelylyel az említett hitelező birt, az engedményre vonatkozó jogszabályokat megsértette.