Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

178 tása a követelésnek a társaság részéről való elismerését jelenti, és a váltóper megindítása utján a társaság vagyonára zálogjog veze­tését teszi lehetővé, már pedig a társaság egyik tagja a társaság nevében önmagával elszámolni, és a saját követelését, mint lejár­tat elismerni, és e követelésére a társaság vagyonából zálogot venni, a másik társtag beleegyezése nélkül jogosítva nincs. Mint­hogy e szerint Petri Ottónak a 4500 frtos váltó alapján támasz­tott követelése még akkor is nyilván valótlan volt, ha ő a társas­czégtől a törvényes uton 4500 frtot joggal követelhetett volna, ennélfogva a kért könyvfelmutatás mellőzésével, őt az e váltó alapján 30528/94. sz. a. elrendelt, és a budapesti V. ker. járásbíró­ság 50111/94. sz- a- jegyzőkönyve szerint foganatosított biztosítási végrehajtás eszközlése miatt, a végrehajtási törvény 236. §-a értel­mében pénzbirsággal büntetni, és a pénzbírság mérvét, tekintet­tel alperes czéljának és eljárásának nagyfokú jogtalanságára, mint súlyosító körülményre, és tekintettel arra, hogy alperes a bünte­tés ,jellegével is bíró kötbér fizetésére köteleztetett, mint enyhítő körülményre, 300 frtban megállapítani kellett. Ellenben nem lehetett megítélni felperesnek a kártérítés iránt támasztott követelését. Felperes az alapon követelt a társasczég nevében kártérítést, hogy a 10 évre kötött társas viszony a fent emiitett biztosítási végrehajtás foganatosítása folytán, 7 év 8 hónappal a kikötött tartam eltelte előtt felbomlott, és hogy a társasczég kára annak a haszonnak elmaradásában áll, a melyet a társasczég a szerző­dési időtartamból 7 év 8 hó alatt elért volna. Azonban ez a követelés alaptalan, mert a társaság fenállása csak a tagoknak áll érdekében és a társaságnak, a tagok czéljai­tól és vagyonától különálló czélja és vagyona nincs, és igy a tár­saság megszűnéséből csak a társaság tagjaira, és nem magára a társaságra nézve háromolhatik kár. Minthogy pedig felperes nem az ő reá, mint társtagra a társaság megszűnése folytán háromlott kárnak megtérítését, hanem kifejezetten a társasczégre, a társa­ság megszűnése folytán háromlott kár megtérítését követelte, és a pert nem a maga, hanem a társasczég nevében indította, ennél­fogva a kereseti kárkövetelésnek alaptalanságát kellett meg­állapítani.

Next

/
Thumbnails
Contents