Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

I/1 A kir. tábla az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes keresetét szerződés teljesítésére, azaz a kikötött vételár, továbbá a kikötött őrzési dij, és mivel alperes az általa meg- és tényleg átvett, s felperesnél csak megőrzés végett hagyott juhokat a kikötött határidőben el nem hajtotta, tartási dij megítélésére irányozta. Utóbb az ellenirat beiktatása előtt felperes keresetét kijavítva, az előbbi jogalapot elejtette, keresetét tisztán kártérítés követelésére irányuló keresetté alakította át, és jogalapul azt tüntette fel, hogy ő alperesnek a juhok elhajtásában tanúsított késedelme folytán, a juhokat alperes kárára és költségére elárvereztette, s most a szerződési és az árverési vételár közti különbözetet, a juhok tartásdiját, az őrzési költséget kártérítésként követeli. E mellett azonban felperes továbbra is vitatja s bizonyítani törekszik, hogy alperes a megvett juhokat már a vételszerződés megkötésekor tényleg át- és birtokába vette, s hogy a juhok, mint alperes tulajdonai az ő veszélyére és csak megőrzés és legeltetés végett maradtak felperesnél ; — s a felperes állítja, hogy alperes nem forgott átvételi késedelemben, és hogy a megvett juhokat felperes alperesnek már tényleg át és birtokába adta. — Ezzel azonban felperes, eltekintve attól, hogy az eladó a részére a vevő átvételi és fizetési késedelme esetére, a kereskedelmi törvény 351., 352. §-ára biztosított vagylagos jogok közül szabadon választhat ugyan, de már egyszer kifejezett választásától el nem térhet, s hogy felperes keresetében először a szerződés teljesítésére vonatkozó jogosítványt vette igénybe, utóbb pedig ettől elállva, ellenfele kárára való eladásra és kártérítési követelésére való jogosítványt veszi szabálytalanul igénybe, éppen saját kiigazított keresetbeli jogalapját maga czáfolja és dönti meg. Mert ha alperes, mint felperes állítja és vitatja, nem forgott átvételi késedelemben, ugy felperes a kereskedelmi törvény 351. §-ában meghatározott azt a jogot, hogy e §. alapján a juhokat felperes kárára elárvereztethesse, igénybe nem vehette. Ha továbbá alperes a juhokat, mint felperes állítja és bizonyítja, tényleg már át- és tulajdonába vette, ugy felperes alperes fizetési késedelme daczára sem vehette igénybe a kereskedelmi törvény 352. §-ában meghatározott jogosítványokat, melyek igénybevételének előfeltétele a kereskedelmi törvény 352. §-ában világos rendelkezése szerint