Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

158 Ugyancsak az alperes rosszhiszemű eljárásából folyó kártérítési kötelezettségét nem szünteti meg a jelen esetben a rendelkezésre bocsátás hiánya sem, mert az áru, midőn annak mübor volta megállapittatott, törvényes uton, hatóságilag elkoboztatott, a felperes tehát azzal nem rendelkezhetett, s igy az alperes rendelkezésére sem bocsáthatta. A mennyiben pedig a felperes a mübor egy részét már elhasználta, ennek fejében a B. a. ítélet szerint a szegényalap javára 529 frt 65 krban marasztaltatott, a mely összeg meghaladja az elhasználva volt 3531 liter mübornak vételárát. Az alperes tehát kártérítéssel tartozik a felperesnek, ugy a tőle elkobzott, mint az általa már elhasznált műbőrért, s ennek a kártérítésnek legkisebb mértéke ama vételár összeg, a melyet a felperes az alperesnek fizetett. Az elsőbiróság ítéletének az 1194 frt 75 kr. tőke s járulékaira vonatkozó felebbezett részét tehát azért, egyéb felebbezett részét pedig, saját vonatkozó indokolása alapján, és még azért kellett helybenhagyni, mert a felperes 268 frt 15 kr. kárösszeg után kamatot keresetbe nem vett, s mert a szakértők ama vallomására, hogy borkereskedéssel jelenleg is foglalkozik, észrevételt nem tett, s ezért a felebbezésben felhozott az az állítása, hogy jelenlegi borárulása csupán bizományi ügylet, figyelembe nem vehető. A m. kir. Curia ítélt : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik, a benne felhozott és elfogadott indokokból és azért, mert ha bizonyítottnak vétetnék is alperesnek az az állítása, hogy a felperesnek adott borminta természetes bort tartalmazott, ez a körülmény a jelen ügy eldöntésére befolyással azért nem birhat, mert a per során bebizonyíttatván, hogy az alperes által felperesnek küldött, és a per tárgyát képező bor, mübor volt, kétségtelen, hogy alperes felperesnek az állítólag természetes bort tartalmazó mintának megfelelő bort küldött, az ennek ellenkezőjére felajánlott alperesi főeskü egyoldalú, tehát alkalmazást nem nyerhet, és mert felperes a kereseti 5000 frt elmaradt haszon iránti követelése tekintetében nem terjesztette elő azokat a tényálladékokat, melyekből alperesnek kártérítési kötelezettsége bíróilag megállapítható volna. Egymagában az a körülmény ugyanis, hogy felperesnek az előző években mi volt a borüzleti forgalma, kellő bizonyítékot nem