Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

'59 nyújt sem arra, hogy később ugyanez a forgalom megmaradt volna, sem arra, hogy ezen forgalom hasznot eredményezett volna, a mult évekbeni borforgalomból tehát a jövőbeli haszonra biztos következtetést vonni nem lehet. = Ugyanezen elvet fejti ki a magánjogi csalás megállapítására nézve a Jogt. Közi. 1899. évf. 49. lapján közölt czikk. — L. még Curiai Határozatok 1899. évf. 57. sz. a. közölt esetet. 60. A királyi ház elhunyt tagja ellen elkövetett becsületsértés a Btk. 141. §. 2. bekezdése szerint minősül. Közjogunk értelmében O Felségétől a királytól, mint az igazságszolgáltatás kútfejétől távol állván az, hogy ő a büntető biróság előtt sértett félként felléphessen, a kir. ügyészség van hivatva hatásköréből kifolyólag arra, hogy a biróság előtt vádlóként eljárjon. (1899 márczius 21. 2121. sz. a.) A m. kir. Curia itélt : Mindkét alsóbbfoku biróság végzése megváltoztattatik és az 1898 november 9-én, 8202. sz. alá iktatva Cs. S. verespataki lakos ellen a Btk. 141. §. 2. pontjába ütköző, a királyi ház tagjának szóbeli megsértésével elkövetett vétség miatt beadott feljelentésre a vizsgálat elrendeltetik és a kir. törvényszék további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: A Btk. XVII. fejezetében felsorolt becsületsértési esetek halottak ellen elkövetve, a Btk. 273. §-ának rendelkezése szerint bűnvádi megtorlás alá esvén, már csak ezen okból, de eltérő rendelkezés hiányában különben is nyilvánvaló, hogy a Btk. 141. §. 2. pontjában körülirt, s a csupán tiszteletlenséggel is véghezvihető sértés miatt már amannál súlyosabb büntetést maga után vonó vétség holtak ellen büntetlenül elkövethetőnek nem tekinthető. Közjogunk értelmében azonban O Felségétől a királytól, mint az igazságszolgáltatás kútfejétől távol állván az, hogy ő a büntető biróság előtt sértett félként felléphessen, a kir. ügyész-