Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XIV Lap 44. Több per az egyesítés által egy perré válván, az egyesitett per értékéül az egyesítés tárgyául szolgált pereknek öszértéke tekintendő — — — — — —. -^0^^ • -- — "5 56. A sommás eljárásban az 1868: LIV tcz. 321. §-ában foglalt rendelkezés a perújításra nézve csak az egyezségi esküvel eldöntött perekben nyerhet alkalmazást, mig oly esetben, melyben az alapperben vesztes félnek ellenfele a sommás eljárási törvény 65 , 66. §-ai értelmében kihallgattatott és vallomására esküt tett, helye van uj bizonyíték alapján perújításnak az 1868: LIV tcz. 321. §. vagy az 1881. évi LIX. tcz. 73. §. esetének kimutatása nélkül. Egyéb esetekben ugyanis a félnek esküje csak vallomásának megerősítésére szolgál, mely vallomás, épugy mint más bizonyíték, a bíróság mérlegelése alá esvén, az ily módon letett eskü perdöntő bizonyítéknak vagy perdöntő eskünek nem tekinthető. — — — 150 69. A m. kir. Curia 32. számú döntvénye az uj sommás eljárásban akkép nyer alkalmazást, hogy ha a lejárat a felebbezési bíróság ítéletének meghozatala előtt következett be, az figyelembe veendő és a kereset időelőttiség okából el nem utasítható, mivel a feleknek alkalmuk van a felebbezési tárgyaláson erre nézve észrevételeiket megtenni ___ — — — -__ __- --- — 188 78. A bíróság a sommás eljárási törvény 99. §-ához képest a 64. §. szabályai szerint itéli meg a fél eskü alatti vallomásának bizonyító erejét, minélfogva a félnek eskü alatti vallomása a polgári per szempontjából a félnek nem jogalkotó cselekménye, hanem csak bizonyítási eszköz, és pedig olyan, ami a 221. §. szerint büntetőjogi hatályára nézve a hamis tanuzás fogalma alá eshetik. Ezekből következik, hogy amennyiben a felek ellentétes vallomásukra — különböző fokon — esküt is tettek, a polgári pernek eldöntése a hamis tanuzás bűncselekményének büntető uton előzetes kiderítésétől függővé nem tehető. — Felperes eskü alatti vallomása nem felperesnek, hanem az alperesnek bizonyítékául tekintendő, ha oly tényre vonatkozik, amely iránt a bizonyítás alperest terhelte. — A felebbezési eljárás szóbeli tárgyalás esetében lényegileg az elsőbiróság előtti tárgyalásnak a folytatása — ___ 209 Végrehajtási törvény. 11. Az 1893: XVIII. tcz. rendelkezései a végrehajtás során felmerült perek közül csak azokra a perekre, illetőleg ítélettel eldöntendő kérdésekre alkalmazandók, melyekre nézve az 1881 : LX. tcz. sommás eljárást rendel. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság előtt ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtási ügyben felmerült zárgondnoki számadás fölötti tárgyalás a jegyzőkönyvi