Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XV Lap eljárás szerint történvén, arra nézve a felebbezés tekintetében nem a sommás eljárás, hanem a rendes eljárás szabályai alkalmazandók, melyeknek megfelelőleg a trts. értelmében a másodfokú felebbviteli biróságot a kir. tábla gyakorolja ... — — — --- __. 28 •65. Pénzbirságban marasztalás a végrehajtási törvény 236-dik §-a alapján — ... ... ... ... ... ... ... ... ___ ... ... 176 -85. A hozományi pénznek a férj kezéhez, a közös gazdaság felszerelési tárgyainak megvétele czéljára átadása jogilag azt eredményezi, hogy a nőnek férje irányában az átadott hozományra nézve igénye, de a vásárolt felszerelési tárgyakra tulajdonjoga nem származott._ 225 92. Az igényperben csak az a kérdés tehető eldöntés tárgyává, hogy a végrehajtatóval szemben az igénylőnek az igényelt tárgyakhoz van-e tulajdonjoga vagy más oly joga, a mely anyagi tartalmánál fogva gátul szolgálni alkalmas a lefoglalt tárgyaknak végrehajtás utján eladatása ellen, ellenben az igényper keretén kivül esik és abban eldöntés tárgyát nem képezheti az a kérdés, hogy az igénylőt a végrehajtás alapjául szolgáló követelésért akár gazdagodás czimén, akár más jogalapon a végrehajtató hitelezővel szemben fizetési kötelezettség terheli-e vagy sem— — ... ... ... ... 252 120. Az 1881. évi LX. tcz. 190. §. 2. bekezdése és a telekkönyvi rendelet 106. §-a csak arra jogosítja a hitelezőt, hogy a követelésének biztosításául szolgáló s részben elárverezett ingatlanokból követelésének aránylagos részben leendő kielégítését szorgalmazhatja, arra azonban, hogy követelésének az egyik adóstárs elárverezett ingatlanának vételárából leendő követeléséről lemondhasson, s a kielégítést egészben vagy aránylagos nagyobb részben a másik adóstárs még el nem árverezett ingatlanainak vételárából követelhesse, a törvénynek rendelkezése a hitelezőt fel nem jogosítja és pedig annál kevésbé, mert ezáltal a közös tulajdonos egyetemleges adóstárs károsodnék és mert a végrehajtási törvény fenti rendelkezéséből következik, hogy az egyetemlegesen kötelezett fél az által, hogy ingatlanjutaléka később kerül árverés alá, kedvezőtlenebb helyzetbe nem juthat, mint jutott volna akkor, ha ingatlanjutaléka adóstársának ingatlanával egyidejűleg került volna árverezés alá — — 330 Kereskedelmi törvény és eljárás. 8. Téves az a jogi felfogás, hogy vételi ügylet általában akkor is létre jön, ha a felek az árra meg nem egyeznek, mert ez a felfogás ellenkezik a kereskedelmi törvény 336.§-ában foglalt rendelkezéssel. Az árnak, ha nem is szorosan számszerűleg, de legalább bizonyos árra vonatkozással, pl. piaczi, tőzsdei, az eladó üzletében szokásos árra vonatkozással meghatározva kell lennie. Szokásos ár