Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

T43 a késedelemből eredő kárösszeg megfizetésére irányuló kereseti követelésével elutasittatott, helybenhagyta a kir. tábla az elsóbiróság ítéletének ezt a rendelkezését azért, mert habár téves az elsőbiróságnak az a kijelentése, hogy az áru szerződési és piaczi ára közti különbözet a késedelemből származó kárként egyáltalán nem, hanem csak ugy követelhető, ha a szerződéshez hü fél a teljesités helyett egyenesen a kártérítést választotta, mivel abban az esetben, ha az áru piaczi ára annak a szerződésben meghatározott teljesítési határidőben volt piaczi áránál csekélyebbre szállt, a vevő a szerződés teljesítésének választása mellett is, mint a késedelemből származó kárának megtérítését igényelheti azt a különbözetet, mely az áru ielenlegi piaczi ára és a teljesítésre meghatározott időben volt piaczi ár közt mutatkozik ; minthogy azonban felperes nem is állította, hogy a szállítandó borok piaczi ára a kereset indításának idején, akár azóta, az azon áruknak teljesítésére kitűzött időben volt piaczi áránál csekélyebb összegre szállt volna le ; s igy azt a különbözetet, mely az áru szerződési és annak a teljesitésre kitűzött időben volt piaczi ára közt felmerült, a szerződés teljesítésének kívánása mellett, mint a késedelemből eredő kár megtérítését felperes már azért sincs jogosítva követelni, mivel ezen különbözetre nézve a nagyobb értékű áru tényleges szállításával kielégítve leend : az elsőbiróság helyesen járt el, midőn a szerződés teljesítésére kötelezett alperest a szerződési és piaczi ár közti különbözet fejében igényelt összegek megfizetésére nem kötelezte, hanem felperest keresetének erre a részére nézve elutasította. Felperes a most szóban forgó 270—270 frtot a válasz és végirat tartalma tanúsága szerint az általa teljesítettnek vitatott kényszervételek folytán felmerült tényleges káraiként is igényelte ugyan, felperest azonban ezek az összegek ily czimeken sem illethetik meg, mert saját előadása szerint a Wolf Lipót és fiai, továbbá a Borovitz A., s fiai czégektől aetnai bort, vagyis nem oly fajú és minőségű bort vásárolván, mely a B. a. kötés szerint a vétel tárgyául szolgált, s a vételt nem is azon helyen eszközölvén, honnét az alperes által részére eladott borok szállitandók lettek volna : az a különbözet, mely a B. a. szerint eladott borok -szerződési ára és a kényszerűségből vásárolt borok vételára közt