Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

IOI eszköze. Hogy milyen lelkiismeretesen történt a tagok gyűjtése, ezt illustrálja azon körülmény, hogy Weisz József vezérigazgatósága alatt a panaszoknak egész özöne árasztotta el a szövetkezetet, és hogy ezen panaszoknak a vizsgálat adatai szerint az volt a stereotyp tartalma, hogy az uj tagok be lettek csapva, mert csakis kölcsön­nyerés czéljából léptek be, azon feltétellel, hogy a kölcsönt az első csekély befizetés teljesítése után megkapják, de kölcsönt még sem kaptak, ellenben az igazgatóság őket mindenképen a befizetésekre szorítja. Panaszosok az alapszabályokat gyakran épen nem, vagy csak hiányosan ismerték, a szövetkezet vagyoni helyzetébe nem voltak beavatva, nem sejtették, hogy a kilépés a szövetkezetből igen súlyos feltételekhez van kötve és nem gondolták, hogy a kilátásba helyezett kölcsön egy oly rosszhiszemű hamis igéret, melynek teljesitése az adott körülmények közt lehetetlen. Amidőn tehát a panaszosok szerint Weisz József igazgató, továbbá annak ügynökei ilyen hamis ígéretekkel a panaszosokat tévedésbe ejtették és az elvállalt befizetések erejéig megkárosítot­ták, ezzel — a vád szerint — csalást követtek el. A Weisz József és az ügynökök közti viszonyra nézve szem előtt tartandó, hogy Weisz József ismerte az ügynökök működé­sének a módját, ismerte azoknak hirdetményeit, viszont az ügy­nökök is ismerték a szövetkezet belső vagyoni viszonyait. Neve­zetesen Weltner Miksa még az alapításban is részt vett és hosszabb időn át vezér ügynök volt ; — Böhm J. maga elismeri, hogy a szövekezet irodájában közelebbről informálta magát a szövet­kezet vagyoni helyzetéről ; •— Goldschmidt pedig már ügynöke volt a ((Budapesti általános hitelintézet*-nek is, mely hasonló szédelgések miatt csakhamar zár alá került. Vádlottak e szerint tudva csalárdul, együttesen és rendszere­sen jártak el és ezért az igazgató és az ügynökök közt bizonyos solidaritás forgott fen. Az ügynökök a magánfelek tévedésbe ejtését megkezdték, Weisz József igazgató pedig eltekintve azon esetektől, amikor ő maga toborzottá össze a tagokat, a további ügyletlebonyolitással az ügynökök által megkezdett csalást folytatta és befejezte, az ügynökök és az igazgató közt tehát tettestársi viszony ismerhető fel. Ezen csalás azért minősithető a 381. §. 2. pont szerint, mert

Next

/
Thumbnails
Contents