Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

102 Weisz József vezérigazgató minőségében mint magánhivatalnok és teljhatalmú szövetkezeti ügyvivő járt el, az ügynökök pedig a pénzkereső felektől a kölcsön kieszközlésére megbízást kaptak, tehát mint a privát felek meghatalmazottjai jártak el, ezenkivül pedig egyúttal mint a szövetkezet meghatalmazottjai is szerepelnek, mert a taggyüjtésnél, mint szövetkezeti meghatalmazottak,, az uj tagok és a szövetkezet között már jogviszonyt létesítettek. Áttérve most az egyes esetekre, a panaszosok vallomása, az általuk becsatolt mellékletek, a szakértői vélemény és részben a vádlottak saját vallomása a következő esetekben szolgáltatott alapot a vád alá helyezésre. Weisz József, Gelb J. és Gelb Samu együttes közreműködéssel 30 panaszosnak okoztak vagyoni kárt a csalás összes tényelemeinek elkövetése által, s igy mint tettestársak a Btk. 379., 381. §. 2. pontjában meghatározott 30 rendbeli csalás büntette miatt vonatnak felelősségre. A bűncselekmények ezen csoportjánál a törvényszék figyelemmel volt arra, hogy midőn a vizsgálóbíró Weisz Józsefet 1890 február 25-én letartóztatta és az intézet vagyonára a bűnügyi zárlatot elrendelte, a magyar hitel- és takarékszövetkezet a szakértők véleménye szerint már 11,907 frt 93 kr. erejéig állt szenvedőleg. Alig hogy Weisz József vizsgálati fogságba került, Weisz M., aki 1889 márczius 17-én testvére Weisz F. neve alatt adott 4000 frtot, kölcsöne fejében mintegy 10,000 frt értékű szövetkezeti váltót tartott magánál zálogba, az intézet vagyonának bűnügyi zárlat alól leendő elvonása végett Rechnitz J.-al a csődnyitást kérette, mely 1890 február 26. 11133. sz. a. el is rendeltetett. A csődhitelezők a szövetkezet vezetőiből, alkalmazottjaiból és fentartóiból teltek ki. Ezek pedig, midőn Weisz J. 1890 április i-én elrendelt szabadlábra helyezésével ismét az agilitás terére lépett és Gelb Samuval szövetkezve a szövetkezet ügyeinek vezetését ismét kezébe ragadta : a csődbíróság előtt megidéztetésük alkalmával meg nem jelentek, minek folytán a tisztán taktikából eszközölt csőd 1890 július 18-án meg lett szüntetve. Mielőtt azonban ez megtörtént, a még csőd alatt álló szövetkezet részére Weisz József ismét megkezdte a tagok toborzását.